- Én elsősorban tanár vagyok. Szeretem látni, ahogy a szemem előtt nőnek fel a gyerekek, szeretem látni, hogy mi lesz belőlük. Nem lesz mindenkiből feltétlenül gitárművész – mondja Vihula Mihajlo. Sokan lesznek közülük zenészek, zeneszeretők, így jó látni, hogy a szívükben megmarad a dal.
- Gitárművészként pedig azt élvezem a legjobban, hogy a zenémmel adhatok másoknak. Amikor játszom, akkor lehet, hogy ez a hallgatóság közül valakinek segít. Adni a zenével, ez a legjobb dolog - mondja.
- Tíz évvel ezelőtt jöttem Magyarországra – mondja az ukrán származású gitárművész arra válaszként, hogy mióta él Miskolcon. Éppen Spanyolországban éltem – eleveníti fel az egy évtizeddel ezelőtt történteket. Hazamentem Ukrajnába, majd Ungváron szerettem volna egy tanári állást, de éppen nem volt. Az egyik barátom ajánlotta Magyarországot. Én akkor még nem beszéltem a nyelvet, de eljöttem Magyarországra, Miskolcra, felkerestem az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatot, hogy segítsenek. Egy hónap után már pénzem is és a türelmem is elfogyott, már úgy volt, hogy hazamegyek. Akkor ajánlották fel a Fazekas Utcai Általános Iskolában a gitártanári állás. Három hónap próbaidővel kezdtem, s azóta itt vagyok - mondja Vihula Mihajlo.
Szakmai munkáját most "Pro Cultura Minoritatum Hungariae" díjjal jutalmazzák. Az elismerést minden évben a nemzetiségek napja alkalmából a Nemzeti Művelődési Intézet ítéli oda. A gálaműsor és a díjátadó ünnepség Budapesten, a Budai Vigadó épületében lesz december 13-án. Vihula Mihajlo a magyarországi ukrán nemzetiség anyanyelvi és kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért kapja az elismerést.