Az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb terület olvad el a jegesmedvék élőhelyéből, ami arra késztetheti az állatokat, hogy több időt töltsenek a szárazföldön - ezt mondja legalábbis egy új tanulmány. A változás kiszakítja a jegesmedvéket általános környezetükből, és egyre közelebb hozza őket az emberekhez.
A tanulmány a nőstény jegesmedvéket vizsgálta: a kutatók nyakörvet tettek rájuk, így műholdas kapcsolattal tudták figyelni mindennapjaikat az Oroszország és Alaszka közötti területen. Mindezt megtették 1986 és 1995 között, illetve 2008 és 2013 között a nyári hónapokban. Egyszerű a magyarázat arra, hogy miért csak a nőstényeket vizsgálták: a hímeknél a nyakörv használata kivitelezhetetlen, mivel nyakuk vastagabb a fejüknél.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok lényegesen kevesebb időt töltöttek a tengeri jégtáblákon a nyári időszak vége felé. Az északi jég ugyanis 20-40 nappal korábban visszahúzódott az utóbbi években, mint 1986 és 1995 között. A jegesmedvék azért töltenek sok időt a jégen, mert fókák után vadásznak. Azoknak a medvéknek az aránya, akik több mint 7 napot töltenek a szárazföldön augusztus és október között, majdnem megduplázódott, az 1986 és 1995 közötti 20 százalékról 38,9 százalékra emelkedett az utóbbi években. Átlagosan 30 napra nőtt a parton töltött idő.
Már számos tanulmány készült ebben a témában, van, aki szerint az sem elhanyagolható, hogy a tengeri madarak és libák is korábban kezdik a fészekrakást a szárazföldön. A Jeges-tenger egyik szigetén, az oroszországi Vrangel-szigeten 226 rozmár esett a jegesmedvék áldozatául 1989 és 2006 között. A kutatók nem fedeztek fel táplálkozási gondokat, ez azonban nagyon gyorsan változhat. Amennyiben a jegesmedvék populációja ezekre a zsákmányokra támaszkodva továbbra is folyamatosan növekszik, egyre több medve lesz versenyben a táplálékért. Ez végső esetben arra fogja kényszeríteni a medvéket, hogy lakott területen keressenek táplálékot.
Ha nő a szárazföldi élőhely használata, akkor nőhet az emberrel való találkozás lehetősége is. Így a helyiek biztonságérzete csökkenhet, és elpusztíthatják az állatokat. Az utóbbi időben megnövekedett az emberi tevékenység az Északi-sarkvidéken, emiatt szükség lesz a jegesmedvék élőhelyét érintetlenül hagyni és csökkenteni az esélyét annak, hogy az állatok emberekkel találkozzanak.
Bár a tanulmány középpontjában a 19 jegesmedve-populációból csak egy áll, mégis jól mutatja a jégtakaró olvadásának negatív következményeit.