Télen sokszor hallunk a légitársaságok járatkéséseiről a túlzott jegesedés miatt. Úgy tűnik, hamarosan megoldódik ez a probléma, tudósok szerint ugyanis a pingvin tollainak víztaszító képessége segíthet a balesetek és járatkésések elkerülésében is. A biztonságosabb repülőzéshez tehát nincs szükség másra, csak pingvinekre. Persze nem kell rögtön az aranyos állatok tömeges elpusztítására gondolni.
Egy új kutatás szerint a pingvinek képesek a jeges földön és a hideg vízben is anélkül mozogni, hogy a víz ráfagyna a testükre. Tollazatuk ugyanis rendkívül jól taszítja a vizet. Pirouz Kavehpour, a tanulmány társszerzője szerint a pingvin tollának felépítését alkalmazni lehetne a repülőgép szárnyain, az elektromos vezetékeken és sok más alkatrészen is.
A repülőgépek jégtelenítésére azért van szükség, mert ha túl sok jég rakódik le a szárnyakra, olyannyira megváltozhat a légmozgás, hogy akár irányíthatatlanná válhat a gép. Ilyen helyzetben a gépek 8 százaléka halálos kimenetelű balesetet szenvedett 1995 és 2000 között a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal mérése szerint.
A kutatók, hogy jobban megértsék a pingvintollak szerkezetét, elektronmikroszkóppal vizsgálták meg azokat. Az elektronmikroszkóp elektroncsóvával világítja meg a megfigyelt tárgyat, így sokkal erősebb nagyítást tesz lehetővé, mint egy hagyományos mikroszkóp.
Az Antarktiszon és Dél-Amerika legdélebb pontján élő szamárpingvinek tollát elemezték, illetve hasonlították össze a magellán-pingvinekével, amely melegebb éghajlaton, Chilében, Argentínában vagy Brazíliában őshonos. A kutatók kiderítették, hogy a szamárpingvinek tollát egy plusz olajos bevonat fedi, emellett pedig a tollak apró pólusai levegővel teltek. Ha egy csepp víz kerül erre a felületre, azonnal gömb alakúvá válik, és már ez a geometriai forma is késlelteti a jegesedést. Az alakváltás ugyanis lassítja a hőátadást a csepp és a toll között, így a cseppnek több időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen megfagyjon. Mielőtt azonban ez megtörténne, egyszerűen legurul a pingvin tollazatán.
A kutatók szerint ezeket a tulajdonságokat ki lehetne alakítani a repülőgépek szárnyain is ahelyett, hogy kémiai szerekkel előznék meg a jégképződést. Milyen ironikus, hogy egy madár, ami nem repül, egy nap biztonságosabbá teheti az emberek repülését.