Mintegy 98 fényévnyire helyezkedik el a Perselus csillagképben néhány rendkívül fényes csillag, amelyek összefoglaló neve Algol, azaz Démoncsillag. Ez a pár égitest egymás körül kering, így olykor fényesebb, olykor homályosabb képet láthatunk róluk. Ezt a ciklikusságot szabad szemmel is követhetjük, mint ahogy megtették az ókori egyiptomiak is, akik az úgynevezett kairói naptárban jegyezték fel megfigyeléseiket.
Egy új tanulmány szerint a Démoncsillag nyomon követésével a naptári napok is meghatározhatók, az ősi egyiptomiak is ezért figyelték meg az égi jelenséget. 3000 évvel a modern csillagászat megjelenése előtt fedezték fel ezeket a csillagokat – nyilatkozta Lauri Jetsu, a Helsinki Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. „Az információkat felhasználták a kairói naptár elkészítéséhez, ráadásul a Hold és az Algol vallási jelentőséggel bírt az egyiptomi kultúrában.”
A kairói naptár - mint több egyiptomi kalendárium - azt jósolta meg, hogy az év mely napjai lesznek szerencsések és melyek nem. A mostani tanulmány megállapította, hogy a szerencsés napok megegyeznek a Démoncsillag ciklikusságával. A kutatók kapcsolatot találtak a kairói naptár feljegyzései és a Hold állása között is. Így tehát kiderült, hogy az ókori egyiptomiak nemcsak felismerték a csillagokat, hanem fényüket is megfigyelték.
Jetsu szerint az egyiptomiak megfigyelései azért is a Démoncsillag változásához köthetők, mivel ezeket a csillagokat a legkönnyebb szabad szemmel megfigyelni. Sebastian Porceddu társszerző pedig úgy véli, az Algol volt az egyetlen csillag - vagy maximum 2-3 csillag közül az egyik -, amelynek fényváltozásait nyomon követték az egyiptomiak.
A Démoncsillag bizonyos periódusait furcsának és fenyegetőnek tartották, egy isteni lényként tekintettek rá – nyilatkozta Porceddu. „Nagyon meglepődtünk, amikor az Algorára való utalásokat találtunk a kairói naptárban, mert eddig nem tudtuk, hogy az egyiptomiak ismerték ezt a csillagot. "
Eddig a kutatók úgy vélekedtek, hogy Geminiano Montanari olasz csillagász fedezte fel az Algolt az 1660-as évek végén. Most azonban már egy ősi egyiptomi papirusz bizonyítja, hogy az ókori egyiptomiak is megfigyelték a csillagot.