Szeptember 1. napján lépett hatályba a köztudatban családi csődvédelemként ismert új típusú eljárás, melynek célja, hogy a pénzügyi csapdába jutott természetes személyek (magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő) adóssága szabályozott keretek között, állami felügyelet mellett rendeződjék, és fizetőképességük helyreálljon.
A családi csődvédelem több szempontból is kedvező az adósságspirálba került természetes személyek számára. Egyik előnye, hogy a természetes személyek a központi költségvetésből törlesztési támogatásban részesülhetnek, másrészt a velük szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat felfüggesztik, és új végrehajtási eljárás sem indítható ellenük. Azért is érdemes igénybe venni az adósságrendezési eljárást, mert ha sikerre vezet, a tartozások egy részét elengedik.
Az adósságrendezésről szóló törvény fokozatosan vezeti be a csődvédelem lehetőségét. Az első ütemben – 2016. szeptember 30. napjáig – azok kezdeményezhetik az eljárást, akiknek a lakhatása forog kockán: akiknek a lakóingatlanán jelzálogjog áll fenn, vagy pénzügyi lízingszerződésük van, és a tartozás miatt a bank a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, illetve velük szemben olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, melynek során lakóingatlanukat már lefoglalták, vagy árverésre kitűzték. 2016. október 1. napjától azonban már nemcsak a legnehezebb helyzetben lévők, hanem azok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek jelzálog- vagy lízingszerződését a bank még nem mondta fel.
Fontos kiemelni, hogy az adósságrendezési eljárás kizárólag az adós önkéntes kezdeményezésére indulhat meg a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Túl sok adósság esetén azonban a magáncsőd sem jelent megoldást, a tartozás összegének ugyanis 2 millió és 60 millió forint között kell lennie, és annak meg kell haladnia a természetes személy adósságrendezésbe bevont vagyonát, de nem haladhatja meg a vagyon kétszeresét.
A családi csődvédelemnek két szakasza van: egy bíróságon kívüli és egy bírósági eljárás. A természetes személyeknek elsőként a bíróságon kívüli adósságrendezést kell igénybe venniük 30.000.- forint összegű költségátalány megfizetése mellett, egy formanyomtatvány kitöltésével az úgynevezett főhitelezőnél – az ingatlan-nyilvántartásba első helyen bejegyzett bank vagy lízingszerződés jogosultja – aki az adóssal és valamennyi hitelezővel együtt megállapodás megkötésére törekszik.
Amennyiben megállapodás nem jön létre, vagy nincs olyan főhitelező, aki vállalná az adósságrendezési eljárás koordinálását, akkor az adósságrendezés a bíróságon, nemperes eljárásként folytatódik. A Családi Csődvédelmi Szolgálat is fontos szerephez jut, hiszen a szolgálat juttatja el a természetes személyek adósságrendezés iránti kérelmeit a lakóhelyük szerint illetékes bírósághoz.
Ahhoz azonban, hogy az adósságrendezés bírósági szakasza meginduljon, az adósnak – ugyanúgy mint a bíróságon kívüli eljárásban – 30.000.- forint illetéket kell fizetnie, amely alól nem mentesülhet. A bírósági adósságrendezés célja, hogy az adós és a hitelezők között egyezség jöjjön létre, melynek koordinálását az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő végzi. Amennyiben az egyezséget nem kötik meg, a bíróság osztja fel az adós vagyonát és jövedelmét a hitelezők között azzal, hogy a mindennapi megélhetéshez és lakhatáshoz szükséges jövedelem az adósnál marad.