A luxemburgi politikus a 2016-os év várható kihívásairól szóló brüsszeli sajtókonferenciáján elmondta, belefáradt abba, hogy elsősorban mindig a bizottság kapja a kritikákat, miközben a tagországok közel sem tettek meg mindent, amit meg kellett volna. Hozzátette, különösen azokra az államokra gondol, amelyek úgy vélik, jó irányba haladnak, amikor azt mondják, hogy nem fogadnak be menekülteket.
– Nagyon komoly hitelességi válságot fog előidézni, ha idén sem sikerül gyakorlatba ültetni azon intézkedéseket, amelyekről korábban már politikai és jogi döntés született – hangsúlyozta az EB vezetője, utalva a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntésekre.
A migrációs válság kapcsán Juncker arra is figyelmeztetett, hogy ha darabjaira hullik az Európai Uniónak a szabad utazást lehetővé tévő rendszere, akkor fel fog szökkeni a munkanélküliség.
A bizottsági elnök hozzátette, szerinte Schengen az európai integrációs folyamat egyik legnagyobb vívmánya. „Schengen nélkül, a munkavállalók szabad mozgása nélkül, az európai polgárok szabad utazása nélkül az eurónak sem lenne értelme” – mondta, hozzátéve, hogy aki fel akarja számolni Schengent, végeredményben az egységes piaccal fogja tenni ugyanezt, ami aztán munkanélküliséghez fog vezetni.
„Kevesebb Schengen egyben kisebb foglalkoztatást, kisebb gazdasági növekedést jelent” – hangoztatta Juncker.
Sajtótájékoztatóján Juncker Lengyelország kérdésére is kitért, és kijelentette, jelenleg korai szankciókról beszélni a varsói kormány intézkedéseivel kapcsolatos aggodalmakkal összefüggésben. Leszögezte: „teljesen hibás” az az elképzelés, amely szerint Lengyelország ügyei kizárólag a lengyel törvényhozásra tartoznak.
Jean-Claude Juncker hozzátette: az aggodalmak kivizsgálását célzó bizottsági eljárás „normális” és „technikai jellegű” fázisban van, s nem akarja, hogy a lengyelek azt gondolják, egész Európa ellenük van.
A volt miniszterelnök emellett kijelentette, szinte biztos benne, hogy februárban sikerül megállapodni Nagy-Britanniával a London által szorgalmazott uniós reformokról. Úgy fogalmazott, hogy se nem derűlátó, se nem borúlátó ebben a kérdésben.
Kiemelte, az Európai Tanács februári csúcstalálkozóján London és az unió többi tagállama nem kompromisszumot köt majd, hanem tartós megoldásban egyezik meg, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradhasson. Mint mondta, a bizottság ebben a folyamatban közvetítőként vesz részt, a döntés azonban a tagállamoké.