– Iparűzési adót minden vállalkozási tevékenységet folytatónak fizetnie kell, aki az adott önkormányzat területén telephellyel rendelkezik, vagy vállalkozási tevékenységet folytat – ismertette Bozsik Sándor, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense. Az adó alapja nem teljesen azonos a vállalkozások éves nettó árbevételével. Néhány tételt – egyebek mellett az eladott áruk beszerzési értékét, vagy a kutatás-fejlesztésre elszámolt pénzösszegeket – le kell vonni belőle.
Ugyanakkor megállapítható: a vállalkozások nettó árbevételének növekedése növeli az adóalapot – ennek 2 százaléka az iparűzési adó mértéke.
Néhány adat a fejlődés szemléltetésére: Miskolc 2012. évi iparűzési adóbevételei 6,2 milliárd forintot tettek ki; ez az összeg 2014-ben (lásd I. táblázat) 7,4 milliárdra nőtt, 2015-ben pedig már elérték a 8,9 milliárdot. 2014 és 2015 között, egy év leforgása alatt tehát Miskolc iparűzési adóbevételei 1,5 milliárd forinttal, azaz több mint 20 százalékkal nőttek.
– Azt látjuk, hogy azok a városok érnek el nagy helyi iparűzési-adóbevételt, ahol nagy termelő vállalatok települtek meg. Miskolc pedig ilyen szempontból is sikeres – szögezte le a szakember.
Bozsik Sándor hozzátette, a növekvő idegenforgalom szintén hozzájárult az iparűzési-adóbevétel növekedéséhez. Ehhez kellettek az olyan nagy projektek, mint a Diósgyőri vár rekonstrukciója és a miskolctapolcai strandfejlesztés, ami rengeteg turistát vonz Miskolcra. Ebből származik az adóalap-növekedés az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásoknál is. Ha megnézzük az idegenforgalmi adóbevételek alakulását (lásd II. táblázat), láthatjuk: még előkelőbb helyen szerepel Miskolc – a harmadik helyezéssel olyan városokat előztünk meg, mint Szeged, Debrecen, vagy Veszprém.
– Úgy gondolom, ez a két szempont járult hozzá elsősorban a növekedéshez: a termelő vállalkozások által fizetett iparűzési adó mértéke, illetve az idegenforgalom jelentős növekedése – hangsúlyozta a szakember.
A gazdaság jó teljesítménye kedvezmények adására is lehetőséget adott az önkormányzatnak (erről részletesebben ITT olvashat): még novemberben döntöttek arról, hogy elengedik a helyi adót a háziorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak, a fogorvosi alapellátásban dolgozóknak és a védőnőknek. Kedvezményt adnak továbbá azoknak, akik megfelelően kezelik a folyékony kommunális hulladékot, és kevesebb építményadót kérnek a fejlesztést vállaló cégektől.
Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is azt emelte ki, hogy lényeges megtalálni az ésszerű kompromisszumot. Az adóbevétel növekedéséből következően lehetőség adódott arra is, hogy bizonyos adónemeket – mint például az építményadót – mérsékeljenek.
– A kamara felmérései szerint is erősödött Miskolc gazdasági pozíciója. Folyamatosan zárkózik azokhoz a nagy termelési központokhoz (Győr, Kecskemét), ahol az odatelepült autógyárak jelentik a húzóerőt. Miskolcon ez a Bosch és a Takata fejlesztéseinek hozománya, de örvendetes, hogy a helyi kkv-szektor is egyre jobb teljesítményt produkál. Ugyanakkor bővül a kiskereskedelmi forgalom is, az emberek egyre többet vásárolnak – mutatott rá a BOKIK elnöke.
Soós Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője múltheti sajtótájékoztatóján elmondta, a városban működő kis és nagyobb vállalkozások árbevételük növekedése, azaz gazdasági erejük növekedése miatt fizetnek évről évre több iparűzési adót.
– A következtetés egyszerű: ha erősödnek Miskolc vállalkozásai, akkor erősödik a város egész gazdasága. Annak minden további következményével együtt! Például csökken a munkanélküliség, több pénz marad az emberek zsebében, és így tovább élénkül a város gazdasági élete – emelte ki a politikus.