Pusztai Zsófia elmondta: az ilyen vészhelyzet elrendelésekor operatív forgatókönyvet állítanak fel, elkülönítenek költségvetési forrásokat, fejlesztik a járványügyi védelmet és megelőző lépéseket tesznek.
Példaként említette, hogy a vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog szaporodásához szükséges körülményeket igyekeznek megszüntetni, illetve környezetbarát szúnyogirtásokat végeznek, annál is inkább, mert egyelőre csak a szúnyogok terjesztik a vírust, az emberről emberre nem terjed.
A vészhelyzet elrendelését indokolhatja, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre sem célzott kezelés, sem pedig vakcina a megelőzéshez, viszont már 22 országban jelent meg a vírus - ismertette a szakértő.
Hozzátette: Európában sem a jelenlegi téli időjárás, sem az éghajlat nem kedvez a meleg, párás időt kedvelő egyiptomi csípőszúnyognak, ezért a kontinensen nem kell tartani a vírus terjedésétől.
Az eddig véltnél súlyosabb a járvány
Az eddig véltnél súlyosabbnak minősítette hétfőn a zikaajárványt Brazília egészségügyi minisztere, mert jóval több lehet a fertőzött, a vírussal fertőzött emberek 80 százalékának ugyanis nincsenek tünetei.
Marcelo Castro a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban bejelentette, hogy jövő héttől elkezdődhet a fertőzöttek pontosabb feltérképezése, mert a legtöbb brazil tagállam addigra megkapja azokat a laboratóriumi eszközöket, amelyek a zikavírus kimutatásához szükségesek.
Castro hangsúlyozta, hogy a kór emberről emberre nem terjed, kizárólag szúnyogok terjesztik a vírust. Hozzátette, hogy Brazíliában - az Egyesült Államok múlt heti döntéséhez hasonlóan - ki fogják zárni a véradók köréből azokat, akiknek szervezetében fellelhető a vírus.
A miniszter szavai szerint brazil kutatók immár meg vannak győződve arról, hogy a zikavírus magzatoknál kóros kisfejűséget okoz. Brazíliában tavaly október óta csaknem négyezer csecsemő jött világra ilyen rendellenességgel. A vírus jelenlétét tavaly fedezték fel először Brazíliában, és egyúttal az amerikai földrészen.
A kórokozó Afrikából származik, először az ugandai Zika erdőben egy rhesusmakákóban azonosították 1947-ben, emberben pedig 1968-ban Nigériában. Egyelőre nincs védőoltás vagy orvosság az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett kór kezelésére.