Költségvetés a főtéma - néhány sarokszám
Miskolc város költségvetéséről Polgári Mátyás, a gazdasági kabinet képviseletében beszélt a közgyűlésben.
A költségvetési javaslat összességében közel 42 milliárd forint forráslehetőséggel tervez, melyből a működési bevételek összege 25,5 milliárd, míg a felhalmozási bevételek nagyságrendje 16,5 milliárd forint.
A kiadások tervezett összege a bevételekkel egyezően közel 42 milliárd forint, melyből a működési kiadások tervezett mértéke 23,4 milliárd, a tartalékok javasolt összege 268 millió, az adósságszolgálat előirányzott összege 137,8 millió forint, míg a felhalmozási kiadások nagyságrendje meghaladja a 18 milliárd forintot.
Városüzemeltetési, működési feladatokra összességében több mint 4 milliárd forint szerepel a költségvetési tervezetben. Az előző évi támogatás összegétől jelentősebb, 800 millió forintos összegben támogatja az önkormányzat saját forrásai terhére a közösségi közlekedést. Ezen túlmenően továbbra is jelentős összegeket fordít a város a közfoglalkoztatással összefüggő kiadásokra is.
A szociális ágazat működési feladataira az idei tervezet 2,3 milliárd Ft előirányzatot biztosít. Csökkenést jelent, hogy egyes szociális feladatok az önkormányzattól állami feladatellátásba kerültek át. Többet költ ebben az évben Miskolc a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének támogatására is, erre 40,6 millió forint állami forrás áll rendelkezésre. Folytatódik a Salkaházi Sára Miskolc Program is.
Az oktatási feladatokra tervezett 899,8 millió forint összességében több mint 540 millió forinttal haladja meg az előző évben jóváhagyott előirányzatot. A növekedést döntően a kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés még szélesebb körben történő kiterjesztésével összefüggésben biztosított 558,7 millió forint állami támogatás, valamint az ez évtől induló Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból várt pályázati keretösszeg jelenti.
A kulturális, közművelődési, művészeti feladatokra, illetve sporttal kapcsolatos feladatokra rendezvényekre, támogatásokra az előző évihez hasonló keretek állnak rendelkezésre hasonló feladattartalommal. Kulturális feladatokkal összefüggésben 2 milliárd 80 millió forint, sporttal kapcsolatban 720 millió Ft a rendelkezésre álló előirányzat.
Idén is kiemelkedő prioritással bírnak a közbiztonsággal összefüggő feladatok. Közbiztonság fenntartása, javítása érdekében tovább folytatódik a közterület-felügyelőkből és rendőrökből álló párosok járőrözése, illetve a Miskolci Önkormányzati Rendészet költségvetésében megjelennek a közrend, közbiztonság megerősítésével összefüggő közgyűlési döntések, így az intézmény idei költségvetési főösszege 610,1 millió forint.
Képviselők a költségvetésről
Soós Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője szerint szakmailag megalapozott, fegyelmezett a költségvetési tervezet. Ha megvan az egyensúly, ami mozgásteret ad, megszűnik a sérülékenység, emelte ki a politikus. Kiemelte, ez a tervezet először Miskolc újkori történetében, 90 óta nem tartalmaz hitelfelvételt mint tervezett lehetőséget. 2010 óta eljutott a város odáig, hogy a Fidesz-KDNP munkájának, elkötelezettségének köszönhetően olyan forrásokból gazdálkodhat, melyek nem hitelek, hanem zömében valamilyen támogatások – ilyen például a szerdai Magyar Közlönyben megjelent Modern Városok Program keretében megítélt fejlesztések támogatása is. Az itt élők, dolgozók is milliárdos nagyságrendű összegeket adóznak, ez folyamatosan nő. Ezek az adóbevételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Miskolc egyre szebb legyen és fejlődjön.
- Minden olyan fontos dolgot tartalmaz a költségvetés, amit megígértünk a miskolciaknak. Eljutottunk odáig, hogy egyes cégeknél munkaerőhiány van, hogy a közbiztonsági statisztikában egyre kedvezőbb helyen szerepel a város, hogy újra van Miskolctapolcai Strandfürdő, a Herman Ottó Emlékparkra is találtunk partnert, és elértük, hogy az ország legnagyobb ipari parkja jön létre Miskolcon - mondta Soós Attila.
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy azért támogatják ezt a költségvetést, mert Miskolc stabil lábakon áll. Miskolc önkormányzata felelősen gazdálkodik, nem vesz föl kölcsönt – hangsúlyozta Molnár Péter. Nem akarjuk azt a hibás utat járni, amit korábban a szocialisták járták, és eladósították Miskolcot. Arról is beszélt, hogy azért fontos a mostani stabilitás, mert kormányzat csak azokat a városokat támogatja, amelyek önállóan tudnak gazdálkodni.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetőjének hozzászólása alatt kivonult a Fidesz-KDNP frakció. Mint ismert, azt nyilatkozták korábban, hogy amíg Jakab Péter nem kér bocsánatot a miskolci nyugdíjasoktól, addig nem maradnak felszólalásai alatt a teremben. Jakab Péter arról beszélt, hogy a napokban Kósa Lajos az itt tartózkodó Fidesz frakcióülésén, sajtótájékoztatón sikeres városnak nevezte Miskolcot. Eközben – mint mondta – sztrájkot hirdetettek a közlekedési dolgozók, e kettőt ellentétesnek nevezte. A kölcsönfelvétel kapcsán azt mondta: ha a város nem vesz fel kölcsönt, majd a Holding megteszi. Minőségi munkára és minőségi bérezésre van szükség Miskolcon – hangsúlyozta Jakab Péter.
Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint ma a problémákról el szeretnék terelni a figyelmet, a város a problémákat el akarja fedni. Nem mi hecceljük az MVK dolgozóit, – hangsúlyozta – de törekvéseikkel egyetértünk.
Folytatódik Miskolc leépülése – így beszélt Simon Gábor (MSZP) képviselő a költségvetés kapcsán. Szerinte a korábbi – az egykori szocialista városvezetés alatti – önkormányzati gyakorlat jobb volt, most pedig zsugorodik a költségvetés. Az egykori 45 milliárdot állította szembe a mostani 23 milliárddal.
Több volt a felvett kölcsön, mint a teljes költségvetés. Erről Kriza Ákos polgármester beszélt Simon Gábor szavaira reagálva. Az egykori 45 milliárd forintból 36 milliárd felvett kölcsön és 13 milliárd kötelezettségvállalás volt. Adósságcsapdába kergették a várost – mondta Kriza Ákos. A város jelenlegi gazdálkodásáról, eredményeiről is szólt. Vajon hogy lett 42 százalékkal nagyobb a város iparűzési adóbevétele - tette fel a kérdést.
Kvóta és bevándorlás
Kovács László (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő beszélt a betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtésről. Hangsúlyozta, eddig 35 ezer aláírás gyűlt össze az aláírási íveken. Csak miskolci lakosként 31 500 ember írta eddig alá – hangsúlyozta a politikus.
Pakusza Zoltán, a Jobbik képviselője azt mondta, hogy támogatják ezt az előterjesztést. Az általuk benyújtott módosító indítvány kapcsán azt mondta, hogy ne csak a betelepítési kvótát utasítsa el a közgyűlés, hanem „lépjünk fel a visszatoloncolás ellen is”
Hogyan lehet a migrációs kérdést a Diósgyőri vár fejlesztésével együtt tárgyalni? – tette fel a kérdést Simon Gábor szocialista önkormányzati képviselő. Szerinte a miskolciak elvándorlásáról kellene a közgyűlésben szólni.
13 ezer miskolci hagyta el a várost az önök 8 éve alatt – mondta Kriza Ákos polgármester Simon Gábor felvetésére válaszolva. Tavaly csak kétszázzal csökkent a város lakossága, miközben nőtt az ideiglenes itt tartózkodással Miskolcon élők száma.
„A jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd, hogy nálad szívesebben lakjanak, mint máshol” – utalt Szent István intelemire Tompa Sándor (DK) képviselő a betelepítése kvóta kapcsán. Ezzel önök bizonyára nem értenek egyet – mondta.
Kiss János alpolgármester történelmi példákat említett, Kossuth Lajost idézte: „Emeljük politikánkat a körülmények színvonalára.” Ez a körülmény pedig Párizs volt, kitört a forradalom – mondta. Most is Párizs a körülmény – hangsúlyozta Kiss János, utalva a francia terrortámadásra. – Ajánlom ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy „emeljék politikájukat a körülmények színvonalára” – mondta Miskolc alpolgármestere.
Rémhírek a vasgyári piac eladásáról
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy év elején a város átvette a vasgyári piac működését, hogy hatékonyabban működjön. Azt mondta, hogy az elmúlt időszakban megkeresték olyan árusok, akik szerint szisztematikusan próbálják őket ellehetetleníteni. Arról kérdezett, hogy igaz-e, hogy van befektetői érdeklődés a piac területére?
Rémhírnek nevezte, hogy a város el akarja adni a vasgyári piacot Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz). Azt mondta, hogy őt jobbikos szimpatizánsok keresték meg ezzel az üggyel kapcsolatban. Gazdusné Pankucsi Katalin szerint azoknak nem tetszik a piac mostani állapota, akik nem szeretik a rendet.
Kárpát-medence népviseletei – kiállításhely uniós forrásból
Határidő módosítást javasolt az egyik közgyűlési javaslat kapcsán Kiss Gábor alpogármester. Kárpát-medence népviseletei elnevezésű gyűjteményre vonatkozó szerződésben ugyanis egy határidőt is megnevez az irat. A közelmúltban elhunyt Barna György a városnak ajándékozta gyűjteményét, azzal a feltétellel, hogy azt kiállítják egy megadott időpontig. Kiss Gábor arról tájékoztatta a városatyákat, hogy a határidő meghosszabbítására lenne szükség. Napokban és az év folyamán olyan uniós pályázatok nyílnak meg, amelyből finanszírozni lehetne a Herman Ottó Múzeum Görgey utcai épületében lévő, leendő kiállítóhely létrehozását. Ez Miskolc érdeke lenne, hiszen így nem saját költségvetésből kellene finanszírozni a kiállítás méltó helyre kerülését. A tervek és a koncepció is készen vannak, most a szerződés módosítására kérünk felhatalmazást – mondta Kiss Gábor.
120 milliós a képviselők saját alapja – ez az országos átlagoz képest jelentős összeg
Kriza Ákos polgármester több képviselőnek is javasolta költségvetés vitája kapcsán, hogy lehetőség szerint saját képviselői alapjukból finanszírozzák választókörzetük kisebb fejlesztéseit. Mint elmondta, Miskolc az a város, ahol az országban az egyik legmagasabb képviselői alappal rendelkeznek a városatyák. Ez az összeg ugyanis 120 millió forint.
Megoldódott a József Attila utcai lakók ügye
Katona Ferenc (Fidesz-KDNP) képviselő mondott köszönetet annak kapcsán, hogy az egykor a József Attila utca 45. szám alatt lakó 50 bérlő közül 49-nek sikerült megoldani lakhatási problémáját. A lakók korábban a többségi tulajdonosként jegyezett vállalkozás csődje miatt kerültek nehéz helyzetbe. Az önkormányzat a helyzet megoldására külön pályázatot írt ki korábban.
Kitüntetések városnapon – 3 új taggal bővült a kuratórium
A kitüntető címek és díjak átadása minden évben a város napján, május 11-én történik. A kitüntető díjak és címek adományozására vonatkozó javaslatok előzetes elbírálása, a döntés előkészítése a közgyűlés által évente megválasztott kuratórium feladata, melynek létszáma jelenleg 18 fő. A kuratórium elnöke Kriza Ákos polgármester. A közgyűlés 3 civil tag elfogadásáról is döntött: Mikolai Vince diósgyőri plébános, borsodi főesperes, Illyés Miklós a Miskolci Sportcentrum Kft. ügyvezetője és Gergely Péter Pál a Miskolci Egressy Béni - Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanára lett tagja a döntéshozó testületnek.
Bartha György (MSZP) képviselő felvetésre – miszerint a Diósgyőri vár talajradaros vizsgálata során találtak valamit, egy anomáliát – Rostás László főépítész reagált. Azt mondta, hogy szükség van a kötelező régészeti feltárás eredményeire. Vagyis mindaddig, amíg ez egy feltételezés, nem kerül be a rendezési tervbe. A hely, ahol a talajradaros vizsgálat talált valamit, egy parkoló, vagyis lehetőség van arra, hogy régészeti feltárás kezdődjön majd a területen. A főépítész beszélt arról is, hogy a várárkot 200 éven át a Szent György-forrás táplálta vízzel. Ennek visszaállítása kapcsán a környezetvédelmi hatóság fogalmazhat meg észrevételt, illetve a vízbázis-védelmi feladatokat is teljesíteni kell. A „várárok másik oldaláról” szólva azt közölte, hogy két ingatlan kivételével mindenkivel sikerült az adásvételi megállapodást aláírni, így nem került sor kisajátításra. A két ingatlan kapcsán Rostás László azt mondta, hogy ahol nem sikerült megállapodni, ott kulturális örökségvédelmi jogcímen történik majd a kisajátítás.
Igazgatói pályázatot írnak ki a bábszínház vezetésére
Megpályáztatják a bábszínház ügyvezetői állását – erről is döntött a közgyűlés. A Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatait Szabó Attila látja el, megbízatása június 30-án lejár. „A szakmai munka folytonossága érdekében a határozott idejű jogviszony megszűnése előtt” pályázatot hirdet a társaság ügyvezetői munkakörének betöltésére 2016. július első napjától - 5 éves határozott ideig - de legfeljebb 2021. június 30. napjáig tartó időtartamra” – olvasható az előterjesztésben.
Kelemen Didákról közterületet nevez el Miskolc
Soós Attila, a Fidesz frakcióvezetője szólt egy közterület-elnevezésről. A javaslat szerint Kelemen Didák nevét viselné Miskolc egyik közterülete. Hangsúlyozta, fontos Miskolc számára, hogy minden olyan személy, aki példát mutatott, értéket teremtett a városban, valamilyen formában megörökítsék a nevét. A Deák Ferenc tér elnevezés megmarad, de egy ingatlant érint az átnevezés: a jelenleg „Deák Ferenc tér” közterület nevet viselő 2591 hrsz-ú ingatlant.
Csiszár Miklós jegyző arról tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy képviselői méltatlanság fennállásának tisztázása érdekében eljárás indult Révész Péter jobbikos képviselő ellen. A Miskolci Járásbíróság tavaly, év végén tájékoztatta az önkormányzatot, hogy Révész Péter képviselőt, bírósági döntés végrehajtásának akadályozásának vétségében bűnösnek találta és egyévi időtartamra próbára bocsátotta. Az önkormányzat illetékes bizottsága jelenleg is vizsgálja az ügyet, Révész Pétert már meghallgatták és további meghallgatására is sor fog kerülni.Az esetleges méltatlanságról a bizottság tájékoztatja majd a közgyűlést, a végső döntést pedig a képviselőtestület mondja majd ki az ügyben, a bizottsági vizsgálat után.
Emlékezés a város kitüntettjeire
A közelmúltban elhunyt Miskolc város kitüntetettjeiről is megemlékezett a közgyűlés. Kriza Ákos megemlékezett a közelmúltban elhunytakról: Takács Mártáról, Benkó Sándorról, Fata Györgyről, Litvai Ottóról, Bősze Györgyről, Jakab Máriáról. Egyperces, néma felállással tisztelegtek a képviselők az elhunytak előtt.
Polgármestrei expozé
A Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban készítette el az első regionális versenyképessséget vizsgáló kutatását. E szerint ekkor, tehát 8 esztendővel a rendszerváltoztatás kezdete után, Miskolc a 22 megyei jogú város közül a 17. lett a rangsorban – mondta polgármesteri expozéjában Kriza Ákos polgármester.
Szólt Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a tegnapi látogatásáról, a miskolci Városházán tartott közös sajtótájékoztatójukról.
– Tegnap maga a kormányfő bizonyította konkrét adatokkal városunk gazdaságának kiemelkedő ütemű fejlődését: vagyis azt, hogy Miskolcon az iparűzési adóbevételek három év leforgása alatt majd' 3 milliárd forinttal nőttek. Egészen pontosan 6,2 milliárdról 8,9 milliárdra – mondta.
Miskolc ma, 2016-ban, az ország negyedik legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező városa. Kriza Ákos emlékeztetett arra, hogy 1998-ban a 17. helyen állt Miskolc, a vesztes városok pozíciójában kullogtunk, fogalmazott a polgármester.
– Tegnap viszont azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök úr, hogy Miskolc a vállalkozások városa lett, olyan város, amelyik a kormányzat megkülönböztetett figyelmét és közreműködését élvezve újabb, egészen nagyszabású fejlesztések küszöbére érkezett – emelte ki a városvezető.
Közös sikerünk ez mindannyiunknak. Sikere ez a szorgalmas miskolci polgárnak és a kreatív, kockázatra kész miskolci vállalkozónak egyaránt. Miskolc mára újratervezte önmagát – mondta Kriza Ákos.
– Egészen biztos vagyok abban, hogy az a megkülönböztetett figyelem, amely kormányzati szinten most már teljesen egyértelműen tapasztalható irányunkban, leginkább ezeknek a közös erőfeszítéseinknek az eredménye. Nagy örömünkre, a miniszterelnök a futó fejlesztésekre rátérve elmondta, hogy a Diósgyőri vár rekonstrukciójának folytatása és a Miskolctapolcai Strandfürdő második ütemének a korábban aláírt megállapodás szerinti építése abban a szakaszban van, hogy az engedélyes terveket hamarosan kézhez vehetjük. Az év végén, de legkésőbb a következő év elején a tényleges építkezés is megindul – hangsúlyozta a polgármester.
Továbbá szerdán döntött a kormány, hogy a miskolci intermodális csomópont megvalósítását is támogatja, mintegy 8 milliárd forint értékben. A beruházás egyébként jóval túlmutat a közlekedési vonatkozásokon, hiszen ezzel a beruházással az új ipari park létrehozása is kézzelfogható közelségbe kerül. Erre a kormány már elkülönített 1,7 milliárd forintot, ezért az ipari park megvalósulásának sincs akadálya. Orbán Viktor a maga szemléletes fogalmazásában a közös kormányzati és miskolci fejlesztési programok jelen állapotát így jellemezte: megindultunk.
– A magam részéről a miniszterelnöki találkozó után, ha lehet, még optimistább vagyok, és azt mondom, Miskolc lendületbe jött – mondta Miskolc polgármestere expozéjában.
