Ugrás a tartalomra

Két éven belül befejeződik a magyar bankjegyek cseréje

Létrehozva
A forintot 1946. augusztus elsején vezették be, az akkori hiperinflációs időszakban ez egy értékálló pénz volt. Az elmúlt hetven év kezdeti évtizedeiben a bankjegyek nem igen változtak, ami a lassabb technikai fejlődéssel is összefügg.

A 2000-es évek elején a számítástechnika és a színes sokszorosító technológia robbanásszerű fejlődésével könnyebb dolga lett a hamisítóknak, így a Magyar Nemzeti Bank számos új biztonsági megoldással védte a bankjegyeket, emlékezett vissza a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank Készpénzlogisztikai igazgatója.

A legújabb változások 2014 decemberében kezdődtek a tízezer forintos bankjegy, majd tavaly decemberben a húszezres megújításával, a címletek cseréje pedig 2018 végére fejeződik be.
Az újonnan forgalomba került tíz- illetve húszezer forintos bankjegyeknél olyan, nagy festékvastagságú nyomtatott felületeket alakítottak ki, amelyek a látássérültek számára is könnyebbé teszik a címletek azonosítását.

Az igazgató azt is elmondta, hogy a forgalomban lévő bankjegyek száma 2015 végén meghaladta a 400 millió darabot.

Évtizedei vannak még készpénznek

Bár a fizetésforgalom egyre nagyobb arányban tevődik át az elektronikus megoldások felé, a készpénzhasználatnak még évtizedei vannak nem csak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is, mondta Sütő Ágnes, a Bankszövetség kommunikációs vezetője.

Kártyaolvasó már a templomban is

Európa több országában a készpénzhasználat aránya már csak harminc százalék körül van. Svédországban például a tömegközlekedésért, illetve számos üzletben már nem is lehet készpénzzel fizetni, sőt van olyan svéd kisváros, ahol a templomban is kártyaolvasót helyezett ki a plébános az adományok fogadására.

A többség még mindig a készpénzben bízik

Az MNB kimutatásai alapján a magyar háztartások fizetési műveleteiben is növekszik ugyan az elektronikus tranzakciók aránya – vagyis a bankkártyahasználat, az internetbankon keresztüli utalások –, a lakosság a készpénzhasználat tekintetében továbbra is „hagyománykövető”.

A háztartások a fizetések darabszámát tekintve még mindig több mint 78 százalékban a készpénzt részesítik előnyben, értékekben nézve azonban a készpénz aránya már csak körülbelül 46 százalékot tesz ki.

A fizetési mód kiválasztásánál három alapvető szempontot veszünk figyelembe: a biztonságot, a gyorsaságot és a kényelmet.

Az elektronikus csatornákon keresztül kétségtelenül gyorsabban, könnyebben lehet fizetni, s az sms kontrollal – amely egyébként magyar találmány – pedig biztonságos is az elektronikus fizetés, magyarázta a Bankszövetség kommunikációs vezetője.