Elemzéseink szerint Miskolc belépett azon városok körébe- Kecskemét, Győr - amelyik az utóbbi években a magyar gazdaság egyik hajtóerejévé vált. Részben a járműipar, részben egyéb gazdasági események és tevékenység kapcsán. Jelentősen nőtt a miskolci ipar, főleg a gépipar és a vegyipar. Ez a gazdasági növekedés szakembereket igényel, amiből a térségben s hiány van – mondta el Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a rendezvényen.
Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke úgy vélte, a nagy lehetőségek ideje jött el a vállalkozások számára. - Most van az a lehetőség, az uniós pénzcsapok idézőjelbe tett „megnyitásával”, hogy a vállalkozásokat fejleszteni, s új innovatív megoldásokkal sikeresebbé, felszereltebbé, versenyképesebbé lehessen tenni – fogalmazott Ádám Imre.
Az érdeklődő vállalkozások segítséget is kapnak az európai uniós támogatások felhasználásához. 13 éve hozták létre a Kavosz Zrt-t, ami a kisvállalkozások pénzhez jutását segíti. Krisán László vezérigazgató elmondta, korábban nagyon magasak voltak a kamatok, rossz volt a piaci környezet, a pénzintézetek tartottak egy kicsit a vállalkozóktól. A bankok és a vállalkozók közötti antagonisztikus, „nem szeretem” állapotot a Széchenyi kártya program képes volt áthidalni, kiküszöbölni.
A Széchenyi Kártya program eddig több mint 1560 milliárd kihelyezett hitelösszeggel járult hozzá a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások sikereihez. A benyújtott hiteligénylések száma ma meghaladja a 304 ezret. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra emlékeztetett, hogy a kamara volt az első, amely megfogalmazta, hogy az uniós pénzeknek a 60 százalékát a gazdaságba kellene forgatni és abból kellene építkezni, amit a gazdaság megtermel, nem pedig az uniós forrásokból.
Végre, legalábbis a politikai döntéshozatal szintjén 60 százalék megy a gazdaságba és 10 százalék a kutatás-fejlesztés innovációba. Nagyon fontos a területfejlesztési operatív programok kérdése, hiszen azok most kezdenek felpörögni – emelte ki Parragh László.
Pfliegler Péter alpolgármester arról szólt, Miskolc a megyei jogú városok között a második legtöbb forráshoz, több mint 35 milliárd forinthoz jut 2020-ig. Kiemelte: Miskolc és térsége az ipari és kereskedelmi beruházások kiemelten kedvelt színhelyévé vált. Ezt bizonyítja az is, hogy 2010 és 2015 között új gyárak épültek és új fejlesztések valósultak meg. Megépült például a Takata, bővített a Bosch és a Vodafone, tíz év után újra kinyitott a tapolcai strand, és megvalósult a közösségi közlekedést átformáló program is. Új villamosok és új buszok járnak a városban, tavaly pedig Orbán Viktor ás Kriza Ákos polgármester megállapodott abban, hogy egy ezerhektáros új ipari parkot építenek Miskolcon. Pfliegler Péter elmondta, rengeteg munka van még. A város tevei között szerepel a Miskolc-Kassa autópálya megépítése, az okos város programon belül 5-600 térfigyelő kamera elhelyezése, illetve az oktatás és a turisztikai fejlesztések is.
