A Crobarometar áprilisi felmérése szerint a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) továbbra is a legnagyobb támogatottságnak örvend, így a párt az első helyen végzett 29 százalékkal. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) növelte népszerűségét 28,6 százalékra, alig maradva el a HDZ-től. Tovább zuhant ugyanakkor a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listájának (Most) népszerűsége, amely harmadik helyen végezett 6,9 százalékkal (februárban még 10 százalék felett állt).
A szavazók 64 százaléka úgy gondolja, hogy Horvátország évek óta rossz irányba halad. Ez az arány csökkent az elmúlt egy évben, de a számok így is nagy borúlátásra utalnak. A kormány politikájával a megkérdezettek 47 százaléka ért egyet, 42 százaléka nem.
A válaszadók 36 százaléka szerint előrehozott választások lesznek az országban, az egyre növekvő feszültség miatt a kormánykoalíció két pártja között. Erre számít Zoran Milanovic volt miniszterelnök is. Miután a SDP-ben a közelmúltban megtartott tisztújító választásokból megerősödve került ki, kijelentette: mindent megtesznek, hogy vissza szerezzék a hatalmat.
A november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. A Híd nélkül ezért egyikük sem volt képes kormányt alakítani. A Híd technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, december 23-án végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg a kabinet létrehozásáról.
Az elmúlt három hónap alatt nem volt zökkenőmentes a horvát belpolitikában az ország függetlenségének kikiáltása óta jelentős szereplő HDZ és a parlamentbe tavaly újonnan, protestpártként bejutott Híd közös kormányzása. A Híd a HDZ több miniszterjelöltjét is megvétózta. Többször előfordult, hogy a két miniszterelnök-helyettes, Karamarko és Petrov a sajtón keresztül üzengettek egymásnak vagy külön-külön tárgyaltak egy ügyféllel. A HDZ elnökének a legtöbb konfliktusa a Híd színeiben politizáló belügyminiszterrel, Vlaho Orepiccsel volt, aki nem volt hajlandó a HDZ által követelt átszervezéseket végrehajtani a rendőrségen belül, és többször is szembeszállt Karamarkóval.
Karamarko Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnöknek is üzent. Miután Oreskovic hetekig nem volt hajlandó aláírni a titkosszolgálat vezetőjének menesztését, amelyet (a HDZ jelöltjeként megválasztott) Kolinda Grabar-Kitarovic államfő kezdeményezett, Karamarko hivatalos Facebook-oldalán azt írta: a kormányfő egyelőre élvezi a HDZ támogatását, de ha ez a támogatás megszűnik, többé nem lesz miniszterelnök. Oreskovic a Hídhoz hasonlóan sokszor a maga útját járta, ami nem tetszett a HDZ-nek, mert szerintük a kormányfő nem erre kapott felhatalmazást.
Öt napon belül lejár a kormány első száz napja. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a helyi sajtó a kormány- és tisztségviselők kinevezéseivel kapcsolatos konfliktusoktól volt hangos, és elmaradtak a beígért reformok is.
Politikai szakértők szerint egy előrehozott választás jelen pillanatban csak az SDP-nek kedvezne, a HDZ és a Híd is rosszul jönne ki belőle, ezért egymásra vannak utalva és muszáj lesz összecsiszolódniuk.