Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a megnyitón hangsúlyozta: Modigliani felismerte a tehetségét és volt bátorsága ahhoz, hogy a saját korában másképpen alkosson, mint kortársai. Mint mondta, a kiállítás átfogó képet ad Modigliani művészetéről és életéről egyaránt.
– Az a fajta útkeresés és stílusra való rátalálás, amely Modiglianira jellemző volt, mindnyájunk számára fontos például szolgálhat – hangoztatta az államtitkár.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon magyar vonatkozású művek is feltűnnek: látható egy arckép Karinthy Ada festő- és grafikusművészről, Karinthy Frigyes nővéréről, aki jól ismerte az olasz festőt, de bemutatnak egy férfi portrét Czóbel Bélától is, aki szintén kapcsolatban állt az avantgárd művésszel.
A parlamenti államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gondozásában a Modigliani-kiállítást Chagall-, Monet-, Rodin-, Kandinszkij- és Gauguin-sorozat előzte meg, de pár hétig együtt látható Picasso tárlatával is.
– Ilyen rövid idő alatt kevés városban valósul meg nemzetközi művészeknek ilyen bemutatkozása – tette hozzá.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója hangsúlyozta: Amedeo Modigliani (1884-1920) életművének bemutatására évtizedek óta vár a magyar közönség.
– Picasso halálos ágyán állítólag az ő nevét suttogta. Ma Budapesten a Nemzeti Galériában ismét találkozik a két zseniális művész – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy a két életmű keresztmetszetének szinte párhuzamos bemutatkozása a világ legnagyobb múzeumaiban is rendkívüli pillanatnak számít.
Kovács Anna Zsófia, a kiállítás kurátora hangsúlyozta: a tárlat átfogó képet mutat Modigliani művészetéről a párizsi kezdetektől haláláig. Felhívta a figyelmet arra, hogy Modigliani rajzainak, festményeinek és szobrainak központja az ember.
– Az emberi arcban és testben rejlő formai lehetőségek, az egyéni vonásokban lakozó személyiség kutatása az az állandó, amely végigkíséri művészetét – hangsúlyozta. Mint mondta, a művész 1917-ben visszatért a festészethez, de szobrászati tevékenységének tanúságai végigkísérik munkásságát. A háború éveiben tanulmányozta művészbarátai vonásait és akkor örökítette meg a Montparnasse egyéniségeit Jean Cocteau-tól Max Jacobig. Hangsúlyozta: Modigliani a Párizsban töltött évek alatt talált rá saját, egyéni alkotói stílusára, ott első kézből értesülhetett a legfrissebb irányzatokról és személyesen megismerhette a nemzetközi művészeti színtér szereplőit. Ezért a tárlaton a festő környezetében élők munkáit is bemutatják.
Aktképei reprezentálják leginkább az avantgárd és a hagyomány közötti párbeszédet, amely szintén végigkíséri festészetét. A kiállítás utolsó szekciója a Dél-Franciaországban és Párizsban töltött utolsó hónapokat ismerteti, amikor „Modigliani minden értelemben kiérlelt, kiegyensúlyozott portrékat festett”. Gazdag háttéranyag és videók is segítik a látogatókat a korszakban és a szellemi környezetben való eligazodásban.
Laurent Salomé, a Réunion des musées nationaux - Grand Palais tudományos igazgatója elmondta, hogy a francia múzeumokat összefogó szervezet számára is különleges pillanat ennek a kiállításnak a megnyitója, amely összeköti Franciaországot és Magyarországot. Elmondta azt is, hogy kiállítás francia, magyar és finn együttműködésben valósult meg és Budapest után Helsinkiben mutatkozik be.
Az október 2-áig látható tárlathoz a világ számos magán- és közgyűjteménye kölcsönzött műveket.