Több mint száz éve foglalkoztatja a paleoantropológusokat a kérdés: vajon kannibálok voltak-e a neandervölgyiek? Az elmúlt években feltárt maradványok egyre inkább azt bizonyították, hogy jelen volt Dél-Európában a kannibalizmus, de az új leletek, amelyeket Észak-Európában fedeztek fel, további megerősítést jelentenek, hogy a nagy kérdésre a válasz: igen!
Korábban Spanyolországban és Franciaországban, most pedig Belgiumban tártak fel olyan maradványokat, amelyek egyértelműen a kannibalizmusra utalnak. Egy kis területen ember, ló és rénszarvas maradványokat találtak a csont és izom közti vágásokkal.
Az már korábban is ismert volt, hogy a neandervölgyiek ló- és rénszarvashúst fogyasztottak, de az, hogy az emberi csontokon is hasonló vágásnyomokat találtak, egyértelműen mutatja, hogy emberhússal is táplálkoztak. A neandervölgyiek nemcsak egymás húsát fogyasztották el, hanem a csontokból különböző eszközöket készítettek.
Azt viszont, hogy ez általános gyakorlat lett volna, nem lehet egyértelműen kijelenteni. Korábban Európa déli területein ugyanis gondosan eltemetett emberi maradványokat is találtak.
Mi lehetett akkor a különbség az északiak és a déliek között?
A most talált csontok északon nagyjából 40 500 - 45 500 évesek lehetnek, a DNS-elemzések pedig azt mutatják, hogy az északiak genetikailag nagyon hasonlítottak a déliekhez.
A maradványokon alultápláltság látszik, ez is megerősíti, hogy az élelemhiány miatt haltak ki végül a neandervölgyiek, valószínűleg ezért ütötte fel a fejét utolsó kétségbeesett kísérletként a kannibalizmus. Az emberhús fogyasztása viszont egészségtelen, ez is rásegíthetett, hogy végül kihalt a faj.
Így tehát a neandervölgyiek nem tudták túlélni a zord körülményeket, azonban DNS-ük egy kis része ma is bennünk él és befolyásolja az emberiséget.