Húsz kiló súllyal, teljes felszerelésben, légzőkészülékben indultak a versenyzők. A cél a tizennyolcadik emelet volt. Ezúttal is a gyorsaság döntött. De azt is nézték, hogy a versenyző mennyi levegőt használ el addig, amíg feljut a célba. A lépcsőfutás az edzett tűzoltóknak is komoly próbatétel. Idén csaknem ötvenen jelentkeztek a megyéből.
– Én már húsz éve vagyok tűzoltó, és próbálom magam mindig kondiban tartani – mondta Tar István, aki Mezőcsátról érkezett. – Ez egy más jellegű fizikai megmérettetés, sokkal nehezebb, mint az éves szintű felmérés.
A lépcsőfutó versenyt negyedik alkalommal rendezték meg.
– Maga ez a megmérettetés arra szolgál, hogy azok a tűzoltó kollégák, akik a beavatkozásban részt vesznek, a saját erőnlétüket, illetve saját erejüket tudják felmérni – mondta Szunyog Zoltán, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese.
Az idei versenyre egy különleges vendég érkezett: Nagy Zoltán korábban önkéntes tűzoltóként dolgozott, amit látásának elvesztése után sem hagyott abba. Ahogy neki minden nap, úgy a tűzoltóknak is gyakran kell tudniuk a sötétben tájékozódni.
– Együtt gyakorolhatunk olyan fogásokat, amelyektől ők még biztonságosabban, még gyorsabban és hatékonyabban tudnak beavatkozni, én pedig nagyon sokat tanulok tőlük – mondta. – Igazából én a megvakulásom után azért maradtam életben, mert előtte a tűzoltók engem megtanítottak arra az alapvető hozzáállásra, hogy meg kell oldani egy helyzetet.
Az önkéntes tűzoltó szeptember 11-e emlékére vakvezető kutyájával, Fecskével és egy kiképzett tűzoltóval gyalog ment fel a tizennyolcadik emeletre.