Pénteken, a Miskolci Galéria Rákóczi Házában tartottak lakossági fórumot a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról, „Védjük meg Magyarországot!” címmel.
- Rajtunk múlik, hogy unokáink, gyermekeink jövője hogyan fog alakulni, hiszen elég nehéz és kritikus helyzetben van nemcsak Magyarország, hanem egész Európa – mondta Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő a lakossági fórumon.
- Rengeteg ügyet pártszemüvegeken keresztül nézünk. A migráció nem ilyen – mondta előadásában Orbán Balázs, Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.
- Az Európát délről, keletről, délkeletről közrefogó régió rendkívüli módon instabil. Ha Afrikára, a Közel-Keletre, Belső-Ázsiára gondolunk, akkor az ott lévő népek, országok, kultúrák, földrajzi adottságok elképesztő módon eltérőek és azok a problémák, amik ezeket az országokat sújtják, ezek is rendkívül változatosak. Van olyan hely, ahol nyílt fegyveres konfliktus van és van, ahol polgárháborús helyzetről, máshol pedig népességrobbanásról beszélhetünk.
A migrációról másképp
- A migrációs mozgás önmagában egy semleges jelenség. Nem a migrációval önmagában van probléma – mondta Orbán Balász.
A migrációs mozgásokat többféleképpen lehet értékelni. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy ezek mennyire jók a kibocsájtó területnek, a fogadó közegnek és a migrációban érintett személyeknek. Így lehet pontosan elemezni.
- A migrációs mozgással, ezzel a típusú kontrollálatlan, nagy tömegű, intenzív beáramlással valójában az a probléma, hogy jelen pillanatban nem jó sem a kibocsátó térségeknek, azért, mert onnan elmennek az emberek, és azzal nehezítjük azt, hogy stabil területek jöjjenek létre. Nem jó a fogadó közegeknek, erről rengeteget beszéltünk: kulturális konfliktusok, a szociális ellátórendszert fogják terhelni, közbiztonsági összefüggések a terrorizmussal. Tehát a fogadó területek egyértelműen negatívan jönnek ki ebből. És az a helyzet, hogy nem jó maguknak az érintetteknek sem, valójában nem jó maguknak a migránsoknak sem azért, mert ők egy illúzióval jönnek Európába, és amikor ebben az illúzióban csalódnak, akkor ez egy nagyon komoly frusztrációt okozhat, ami egyébként további radikalizációnak lehet a táptalaja. Tehát ez egy olyan típusú migrációs mozgás, ami egyik szereplőnek sem jó – mondta előadásában Orbán Balázs.
A Századvég Alapítvány igazgatója arról is beszélt, hogy a migráció módja is lehet pozitív vagy negatív. Ha például elutazunk Pozsonyba, akkor az egy bizonyos típusú migrációs mozgás, közben nem követünk el köztörvényes bűncselekményt, megvesszük a vonatjegyet, nem zavarjuk a társadalmi rendet…
- Viszont ennél a típusú migrációnál, amiről az október 2-ai népszavazás szól, magával a migráció módjával van a probléma, kontrollálatlan, nagy tömegű, ellenőrizetlen beáramlás. Tehát ez a mód, ahogyan ezek az emberek eljutnak egyik helyről a másikra, ez önmagában már negatív. Ez a típusú migrációs mozgás nem jó senkinek, se nekik, se nekünk. És ez a típusú mozgás, ahogy lezajlik, nem jó nekünk. És nekik sem jó, mert humanitárius értelemben embercsempészeket használnak, elveszik a pénzüket, nagyon veszélyes utat választanak, amelyben van egy tengeri rész, ahol emberek halnak meg. Ha precízen akarok fogalmazni, akkor a migráció módja nekik sem jó – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.
Miről szól a népszavazás? „Miért ne tudnánk ennyi embert befogadni?”
- Sokszor szokták mondani, 1294 ember befogadásáról szól, és mi, magyarok miért ne tudnánk 1294 embert befogadni? Ez egyébként igaz is, Magyarország be tud fogadni ezerkettőszázkilencvennégy embert. A probléma ott kezdődik, hogy ez az egész ügy nem 1294 ember befogadásáról szól – hangsúlyozta Orbán Balázs.
Így látja az Európai Unió
Orbán Balázs szerint az Európai Unió érzékelte, hogy ez a típusú beáramlás igazságtalanul terheli a frontországokat, azokat az országokat, ahova ezek az emberek legelőször megérkeznek. Mivel nem tudja csökkenteni a beáramló emberek számát, nem tudja alakítani a folyamatokat, csak elszenvedi a következményeket.
- Vagyis megpróbálja menedzselni a problémát. Ezt az angol kifejezést vagyok kénytelen használni, bár szerintem a magyar nyelvben ez borzalmas. A magyar nyelvben ez nem azt jelenti, hogy megszüntetem a problémát, hanem azt, hogy jól működtetek valamit. Tehát valójában, ha az Európai Unió azt mondja, hogy menedzseli ezt a krízist, akkor ez arról szól, hogy adott számú ember érkezik Európába, ezt ő nem tudja, és nem akarja befolyásolni, de azt érzékeli, hogy ebből feszültségek következnek, és egy olyan rendszert akar kialakítani, ami ezeket a feszültségeket csökkenti.
- Ennek a logikának lenne a szimbóluma, a legfontosabb eleme a kvóta, amit mi kötelező betelepítési kvótának nevezünk. Vagyis minden ország viselje a terheket függetlenül attól, hogy voltak-e ott migránsok, vagy akartak-e oda menni. Valójában az Európai Unió ezzel elfogadja azt, hogy a kontinens területére rendszeresen ilyen migrációs módon emberek jöhetnek, vagyis valójában az ebből eredő hátrányokat akarja szétosztani a tagállamok között.
- Ezért amikor a népszavazás ellenzői azt mondják, hogy itt valójában 1294 ember elosztásáról van szó, azt azért nem tudom elfogadni, azt nem tudom szakmailag máshogy minősíteni, az nevetséges. Teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió szándéka az, hogy egy állandó, Brüsszelből irányított központi áthelyezés-mechanizmus legyen. Mindenki, aki megérkezik az Európai Unió területére menedékkérelmezőként, abból valamennyit minden uniós tagállam fog kapni. Ha a 120 ezerből ezerkettőszázat kaptunk volna, akkor az 1 millió 300 ezerből ki lehet számolni, hogy mennyit kaptunk volna, vagy a több tízmillió emberből mennyit kaptunk volna, azt is ki lehet számolni – monda előadásában Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.
A fájdalomcsillapító
- Tehát valójában a népszavazás erről szól, hogy akarunk-e egy ilyen áthelyezési mechanizmust. Itt valójában stratégiai és filozófiai különbségek vannak. A kvótarendszer hívei azt mondják, hogy mi ezzel a helyzettel, ami Európát körülveszi, ezzel nem tudunk mit kezdeni. Csak el kell szenvednünk ezt a típusú beáramlást, és ezért a kvóta a jó megoldás, mert könnyebbé teszi a szenvedést. Egy fájdalomcsillapító, amit néha be tudunk venni. Lehet, hogy a végén belehalunk, de amíg nem halunk bele, ez fájdalomcsillapítóként nagyon jól funkcionál.
- Ezzel szemben van a másikfajta filozófiai-stratégiai gondolkodás, hogy valójában mi, az egyik leggazdagabb és legfejlettebb kontinens, mi képesek vagyunk befolyásolni az eseményeket. Képesek vagyunk proaktívak lenni. Képesek vagyunk megszüntetni azokat a helyzeteket, amik ezeket a migrációs mozgásokat kiváltják, sőt, képesek vagyunk megvédeni magunkat – hangsúlyozta Orbán Balázs.
Miért népszavazás?
- Egy magyar népszavazásnak belpolitikai következményei lesznek. A magyar Parlament meg fogja tenni azokat a lépéseket, amelyek a népszavazás eredményét, és a nép akaratának jogszabályokba öntését szolgálják. A kérdés valójában az, hogy tagállami népszavazás miért fontos uniós szinten – mondta Orbán Balázs.
- Ehhez meg kell értenünk egy borzalmasan bonyolult rendszert. Valójában ezt a kötelező áthelyezési mechanizmust, kötelező betelepítési kvótát, ezt valójában uniós jogi aktusok szabályozzák. Hogy születnek ezek. Az Unió döntéshozatali rendszerében négy intézmény van, amire nekünk figyelni kell.
- Az Európai Tanács, ami lebeg a többi intézmény felett. Ez a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő szervezet. Az a feladata, hogy évente párszor összegyűljenek európa vezetői, a tagállamok vezetői és megmondják, hogy merre van az előre, mi a stratégiai irány. Ez a szervezet konszenzulssal hozza meg a döntéseket. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek vétójoga van. Az európai tanácsi megbeszéléseket lezáró dokumentumokat minden uniós tagállam vezetőinek el kell fogadnia. Ha kikeressük ezeket a dokumantumokat, akkor jól láthatjuk, hogy a magyar miniszterelnök minden ilyen dokumentumból kivétózta azokat a javaslatokat, amelyek egyrészt a kvóta irányába mutattak, másrészt azokat, amik a magyar kormány által vallott stratégiai megközelítés ellen hatott.
- A turpisság ott van, hogy az Európa Tanács konkrét jogalkotási folyamatban nem vesz részt. Azt ugyanis az Európai Bizottság kezdeményezheti. Az Európai Bizottság Jean-Claude Juncker vezetésével pedig, ha megnézzük a dokumentumokat, amit ők eddig letettek az asztalra, - egy részét sikerült átvinniük, egy másik részét még nem- az arról szól, hogy az első stratégiai irány felé kell menni, vagyis fájdalomcsillapítót kell szedni, nem pedig meg kell gyógyulni. Ezért szerintük kötelező áthelyezési mechanizmusra van szükség. Az összes dokumentumban ez van benne. Szerencsére a Juncker-vezette bizottság csak javasol. Az uniós jogszabályokat két másik intézménynek kell elfogadnia.
Ezek közül az egyik az Európai Parlament, ami Orbán Balázs szerint a fentebb említett összes javaslatot meg fogja szavazni.
- Az utolsó mentsvár az úgynevezett Tanács, ahol a tagállami miniszterek ülnek. Tehát ott ül Pintér Sándor belügyminiszter, és elméletileg annál az asztalnál kell erről a kérdésről dönteni. De megint ott jön a turpisság, hogy ebben a tanácsban már nem egyhangúlag döntünk, nem kell konszenzus, csak minősített többség, ami azt jelenti, hogyha a tagállamok meghatározott százalékában úgy döntenek, hogy elfogadnak egy ilyen javaslatot, akkor Pintér Sándor a feje tetejére állhat, akkor sem tudja ezt megakadályozni.
- Sőt, ha maga mellé gyűjti a V4-es minisztereket, akkor sem tudja megakadályozni, mert egyszerűen a szavazati arány tekintetében nem vagyunk elegen. Nem tudunk botot rakni a küldők közé – hangsúlyozta Orbán Balázs.
- Vagyis ha ilyen szintű jogalkotási vétólehetőségünk nincsen, olyan helyzeteket kell kialakítanunk, amelyben az Európai Bizottság nem tehetne ilyen javaslatot az asztalra, vagy amit már letett, azt vissza kelljen vonnia. Az Európai Parlamentben olyan véleménytéma alakuljon ki, ami lehetetlenné teszi azt, hogy egy ilyen javaslatot támogassanak, és a tanácsban sikerüljön még több tagországot meggyőzni arról, hogy ez nem egy jó megoldás.
- A demokráciában még mindig igaz az állítás: az erő a szavazatokból jön. Minél több szavazat van, minél eredményesebb a népszavazás, annál nagyobbat durran politikai szinten Európában. Annál inkább sikerül az európai klímát abba az irányba változtatni, hogy ne a fájdalomcsillapító adagolásáról beszéljünk, hanem arról beszéljünk, hogy mi kell ahhoz, hogy az Európai Unió újra meggyógyuljon – mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.
- Fel kell kavarni az állóvizet, be kell tenni a botokat a küllők közé, erről fog szólni az október 2-ai népszavazás, amellyel nagyon erős jelzést tudunk adni – mondta Orbán Balázs.