Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja idén a Nobel-békedíjat a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért – jelentette be pénteken a Norvég Nobel-bizottság Oslóban.
kolumbiai békemegállapodást közel hat évig tartó tárgyalás-sorozat előzte meg, és végleg lezárta volna a fél évszázados háborút, ha az október 2-i népszavazáson nem utasítja el a nép.
A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a “lehető legszélesebb legitimitást” biztosítsa a már aláírt egyezménynek. A népszavazás előtt kijelentette, hogy nincs B-terve, így amennyiben a “nemek” győznek, várhatóan újra kiéleződik a fegyveres konfliktus.
Erről szól a békeszerződés
A békeszerződés ellenzői – Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön – úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. Megfigyelők szerint a népszavazás eredménye kudarc Santos elnök számára, aki így kénytelen lesz újratárgyalni a békemegállapodást.
- A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.
- A békeszerződés lehetővé tenné a FARC-nak, hogy induljon a 2018-as elnöki és parlamenti választásokon, és 10 kongresszusi mandátumot is biztosítanának a gerillacsoportnak a 2026-ig. A gerillák felhagynának a drogkereskedelemmel, és részt vállalnának a kolumbiai vidékfejlesztésben.
- A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.