„Az Európai Unió napjaink béli válsága abban összegezhető, hogy a döntési helyzetben levő politikai „elit” (legyen választott vagy kinevezett) hatalmának megtartása érdekében, azzal visszaélve, gátlástalanul fordult (?) szembe választói, képviseltjei érdekeivel” – állapítja meg a megyei kormánymegbízott.
- Ez az általuk alkalmazott módszer a magam korabeli közép-európaiak számára nem ismeretlen, hiszen életünk első felét ebben a miliőben éltük le – fűzi hozzá Demeter Ervin. - Ebből következően harcedzettek és optimisták vagyunk, mert tudjuk, hogy ez a rendszer halálra van ítélve és legyőzhető. Valljuk be: korábban döntő mértékben az úgynevezett geopolitikai változások segítettek nekünk, most viszont magunknak kell megbirkóznunk a problémákkal. Ha az eltelt 26 év lehetőségeit eredményesen használtuk és megfelelő erőt gyűjtöttünk, akkor most is megvan minden esélyünk a győzelemre.
Az október 2-ai népszavazás kérdésére a válasz az elsöprő többség számára egyértelmű volt: NEM. Az igazi kérdés azonban az volt – folytatja a kormánymegbízott –, hogy hány embert tudunk meggyőzni a véleménynyilvánítás fontosságáról. (Azért, hogy ne az említett „elit” döntsön helyettünk.) Az elmúlt vasárnap Magyarországon 8.272.625 választópolgár volt jogosult véleménynyilvánításra. Az eredményes népszavazáshoz 4.136.313 vélemény szükséges és ekkor a többség – jelen esetben legalább 2.068.157 voks – dönt. Október 2-án, Magyarországon 3.361.415 szavazó adta támogatását nemzeti önrendelkezésünk, szuverenitásunk megőrzéséhez, azaz nemmel szavazott.
- Ez nagyon erős, meggyőző többség, még akkor is, ha a manipulátorok elérték céljukat, és a népszavazás formálisan eredménytelen lett. Ha az országgyűlési választásokon tapasztalt aktivitásra vetítjük, akkor a nemek aránya minimum 66,4, maximum 94,5 százalék – fogalmaz Demeter Ervin.
A kormánymegbízott hozzáteszi, az eredmények értékelésekor néhány politikai erő az otthon maradottak, a passzívak nem létező szavazatait próbálja kisajátítani. Ez abszurd és egy demokratikus berendezkedésű (nem bolsevik) társadalomban elfogadhatatlan. Ők nem arra bíztatták a velük egyetértőket, hogy szavazatukkal erősítsék meg őket, mert akkor kiderül, milyen kisebbségben vannak. Ők azt kérték, hogy ne nyilvánítsanak véleményt, mert ez nyújt lehetőséget a manipulálásra, az amúgy sem szavazók nem kinyilvánított véleményének kisajátítására. A megyeszékhelyek szerinti részvételi arányt itt tekintheti meg: reszveteli_arany.xlsx
- A miskolciak véleményét is ezek ismeretében érdemes értékelni, elemezni. Összefoglalva megállapítható, hogy a miskolciak jó és tisztességes teljesítményt nyújtottak. A népszavazáson a jogosultak 41,86 százaléka, 54.383 fő vett részt. Köszönet illet mindenkit, aki elment, leadta szavazatát (még akkor is, ha az érvénytelen volt, mert az is véleménynyilvánítás) - mondja.
Az eredményt, ha összehasonlítjuk a többi megyeszékhellyel és a fővárossal, akkor megállapítható, hogy Miskolc 7 ilyen városnál, köztük a fővárosnál is nagyobb aktivitást mutatott. Az országos szavazási hajlandóságtól ugyan 2 százalékkal elmaradt, de a megyei átlagot közel 2 százalékkal haladta meg. Október 2-án 49.228-an szavaztak nemmel. Ez a szavazók 97,96 százaléka, de ha a parlamenti aktivitás (részvétel) számaira vetítjük, akkor a nemek aránya minimum 61, maximum 93 százalék.
A város 20 önkormányzati választási körzetre tagozódik. Közülük 10-ben a részvételi arány meghaladta az országos átlagot (!). A legjobb eredmény a miskolctapolcai, azaz a 4-es körzetben született 49,51 százalékos részvétellel. A legrosszabb eredmény az avasi 6-os körzetben született. A részvételi arány 33,87 százalék volt. (A részvételi arányokat önkormányzati körzetekként a mellékelt ábra mutatja.)
- Összességében megállapítható, hogy a miskolciak a tőlük elvárható aktivitással vettek részt az október 2-ai népszavazáson – szögezi le Demeter Ervin, B.-A.-Z. megye kormánymegbízottja.