P. László hétéves volt, amikor szülei elváltak. Az elszakadás meglehetősen viharosra sikerült, a szülők nem tudtak megegyezni László és három évvel fiatalabb húga, Dorottya felügyeleti jogáról.
Apja külföldre vitte gyerekeit, egyes források Venezuelát említik, mások Uruguay-t jelölték meg. A fiú innentől éveket töltött édesanyjától távol a dél-amerikai országban. A Blikk információi szerint a robbantó apja ellen állítólag nemzetközi elfogatóparancs is érvényben volt. A róla és a lánytestvéréről készült fotót még a Csellengők című, eltűnt gyermekekről szóló műsorban is megmutatták 2001-ben. A kamasz fiút és Dorottyát a nemzetközi körözés eredményeként – mint a pestisracok.hu megtudta – a hatóságok hazahozták anyjukhoz.
A fiút különösen megviselte az erőszakos hatósági eljárás. Nem kizárt, hogy a rendőrség iránti ellenszenve ebből az időből ered - írja a Bors. Az édesanya egy népszerű, nívós budapesti cukrászda vezetője. A dekoratív asszony hosszú évek óta új életet kezdett, fiával ritkán találkozott.
A fiú először Taksonyban apai nagymamájánál, majd Karmacson rendezkedett be apjával. Úgy tudni, az elmúlt két évet újra Taksonyban töltötte, épp a robbantás idején jelent meg újra apjánál. A helyiek a Borsnak azt mondták: László az iskolában olykor késsel is megjelent, ezért kortársai már akkor furának tartották.
Több karmacsi is arról beszélt a Borsnak: P. Lászlót édesapja bújtathatta, szerintük ugyanis nehezen elképzelhető, hogy ne ismerte volna fel fiát a körözési felvételeken. Azt is elárulták, a családnak tévéje nincs, de „állandóan az internetet bújták“. Ahol pedig az összes portálon ott volt a fiú arca. – Ha kiderülne, hogy valóban bújtatta volna a fiát, azzal bűnpártolást követett el. Ilyenkor az ember nem beszél össze az elkövetővel, de mögé áll, miután elkövette tettét – mondta Magyar György. Az ügyvéd szerint sem így, sem úgy nem kellene fiára vallania az apának, de gyanúsítottként is megtagadhatja a válaszadást. – Ezért ilyen esetekben olyan bizonyítékokat kell gyűjteni, amik igazolják a bűnpártolást.
Mint ismert, a robbantással gyanúsított férfit szerda délután fogta el a TEK. Az elfogására szervezett akciót komoly munka előzte meg. A terrorelhárítók konvoját már szerda délelőtt látni lehetett az M1-M7 kivezetőn.
Az ügyészség és a rendőrség közös sajtótájékoztatón számolt be másnap az elfogásról. Eszerint robbantóra terrorelhárítók csaptak le Keszthelyen, egy félreeső úton, a kocsijánál szerda délután 4 körül. A gyanúsítottról annyit mondtak, hogy magyar állampolgár és nincs nyoma a nyilvántartásban, vagyis büntetlen előéletű és nem budapesti. A bűncselekményt egyedül követte el és félő volt, hogy újabb merényletre készül.
A Teréz körút Király utcai kereszteződésében szeptember 24-én, 22 óra 36 perckor robbant bomba, egy házi készítésű szerkezet. Percek alatt özönlötték el rendőrök a helyszínt, és a számuk a következő órákban csak nőtt, kisbuszok érkeztek, tűzszerészek jöttek, készenlétisek, de még terrorelhárítók is. Két rendőr sérült meg, egyikük életveszélyesen, társa pedig súlyosan. Papp Károly, országos rendőrfőkapitány a támadás másnapján azt mondta, ki akarták végezni a rendőreit.
A Teréz körúti robbantás feltételezett elkövetőjét október 21-én vezették elő az előzetes letartóztatásról döntő tárgyalásra a Budai Központi Kerületi Bíróságra. A Központi Nyomozó Főügyészség előre kitervelten, több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és robbanóanyaggal visszaéléssel gyanúsította meg a magyar állampolgárságú, ezidáig büntetlen előéletű férfit. Emiatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható vele szemben. Úgy ítélték meg, hogy a gyanúsítottnál fennáll a szökés és a bűnismétlés veszélye, valamint eltüntetheti a bizonyítékokat. A férfit egy hónapos előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság.