– Köztudott, hogy önkormányzatunk – a hivatali munkavállalókkal, a közszolgáltatást végző gazdasági társaságok és intézmények dolgozóival – a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik a városban. Több mint hatezer alkalmazottal számolhatunk. Önök, mint közvetlen munkatársaim ismernek annyira, hogy tudják rólam: óvatos ember vagyok. Számomra a legfontosabb érték egy ekkora „üzemben”, mint amit ma a városháza és kapcsolt részei jelentenek Miskolcon, az az ésszerű és kiegyensúlyozott gazdálkodás – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Kriza Ákos polgármester.
– Ám azt is tudom, hogy vezetőként kötelességem értékelni, visszajelezni az eredményes erőfeszítéseket és különösen az erőfeszítések árán elért közös sikereket. Hiszen nem volt az még olyan régen, amikor itt álltam önök előtt, és az érdeklődő miskolci közvéleménynek a tíz százalék fölötti munkanélküliségről, a drámai miskolci foglalkoztatási helyzetről, a sok milliárdos városi adósságállományról, Miskolc közbiztonságának tarthatatlan hellyzetéről, a nyomornegyedekről és a fészekrakókról voltam kénytelen beszélni. Hatalmas utat tettünk meg mi közösen itt, Miskolcon, 2010 óta – fűzte hozzá a városvezető.
– Miskolc sikeres város lett, ezt bizonyítják a városunk gazdaság erejét demonstráló adatsorok. Ezt bizonyítja az idegenforgalom, a turizmus elképesztő dinamikájú fejlődése. Ez az az ágazat egyébként, amelynek színvonala mindig is megalapozta egy-egy település presztízsét az országban, a világban – húzta alá Kriza Ákos.
Miskolcon a közlekedésben, a sportban, egyáltalán a városi infrastruktúrában soha nem látott mértékű, nagyságrendű beruházások zajlanak jelenleg is, és valósultak már meg az utóbbi esztendőkben. Mindez tehát közös munka, közös siker eredménye.
– Még mindig óvatos emberként pedig azt kértem munkatársaimtól, hogy lépcsőzetesen történjen meg a már említett visszajelzés, az az a jutalmazás és a béremelés – mutatott rá a polgármester.
Ebből következően, első körben, a Miskolc Holding Zrt. összes tagvállalatának valamennyi dolgozója – a vezetői állományt kivéve – egyszeri, egyhavi bérének megfelelő jutalomban részesült. Ennek első felét 2016. december 23-ig, a második felét pedig 2017. január 31-ig utalta át a munkáltatójuk.
A Városháza, az önkormányzati intézmények és a nonprofit gazdasági társaságok dolgozói, a karácsonyi juttatások kiegészítéseként, 2017. január 31-ig, további 50 ezer forint értékben kaptak utalványt.
– Mindezek után jelentettem be múlt heti évértékelőmben, hogy 2017. január 1-jétől önkormányzatunk valamennyi dolgozója, átlagosan 20 százalékos béremelésben részesül. A kifizetésekre természetesen az önkormányzat 2017. évi költségvetési rendeletének elfogadását követően kerülhet sor. A béremeléseket a dolgozók 2017. január 1-jéig, visszamenőleg kapják meg. A kifizetések márciusban történnek, a februári bérekkel együtt – jelentette be Kriza Ákos.
A béremelés differenciált lesz, vagyis a magasabb fizetésűek kevesebbet, a kisebb fizetésűek pedig többet kapnak majd. De mindenkinél lesz bérnövekedés, mert senki nem maradhat ki a közös, miskolci sikerből! A béremelés mértéke egyébként jóval az országos átlag fölé kerül. (Az országos átlag várhatóan 10 százalék körül lesz.) Ezzel az intézkedéssel a Fidesz-KDNP által elfogadásra ajánlott városi költségvetésünk közel 2,5 milliárd forint friss pénzt juttat a város gazdaságába. Így ebből az intézkedés-sorozatunkból remélhetően az egész erősödő miskolci gazdaság is profitál majd – zárta szavait Kriza Ákos.
Távozik posztjáról Kiss Gábor alpolgármester
Kiss Gábor alpolgármester ugyancsak felszólalt napirend előtt, és bejelentette, lemond alpolgármesteri tisztségéről. Mint mondta, azért kért napirend előtt szót, mert a többéves közös munka alapján fontosnak tartja, hogy személyesen jelentse be: a következő időszakban más feladatot vállal, és elmondja, mi indokolja ezt a döntést.
– Mint tudják, elsősorban oktatási szakemberként vállaltam feladatot a Városházán. Nagy megtiszteltetés, de egyben nagy kihívás is volt a felkérés – hangsúlyozta. – Nagy kihívás, hiszen Miskolc mint iskolaváros az ország egyik legnagyobb és meggyőződésem szerint egyik legmagasabb színvonalon működő köznevelési rendszerének volt a gazdája. Hiszek benne, hogy ennek a komoly kihívásnak egy felkészült, lelkiismeretes szakmai csapat tagjaként és a terület felelőseként is sikerült megfelelni. Sok eredményt értünk el, sok területen fejlődött tovább a város oktatási rendszere. Ide tartozik például az óvodafelújítási program, az első német nyelvű óvodai csoport, az első német tanítási nyelvű általános iskolai osztály, a Bosch osztályok beindítása az Andrássy szakközépiskolában, a kiegyensúlyozott egyházi szerepvállalás biztosítása a városi intézményrendszerben, a város első sportiskolájának létrehozása, három jól működő természettudományi labor kialakítása, a Közintézmény-működtető Központ létrejötte – sorolta az eredményeket a leköszönő alpolgármester.
– Ma a befektetők számára már az a legfontosabb kérdés, hogy van-e a városban megfelelő számú jól képzett szakember. A kormány és a város között létrejött Modern Városok Program megállapodás egyik kiemelt célja a gazdálkodók igényeinek megfelelő helyi duális képzés fejlesztése – hangoztatta Kiss Gábor.
A program során az ország egyik legjelentősebb szakképzés-fejlesztési programja valósul meg Miskolcon. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a holding, a kormányhivatal és a kamara szakembereivel együttműködve kidolgozták a Miskolci Szakképzés Fejlesztési Stratégiát. Ennek eredményeként a városban több szakgimnázium és szakközépiskola is megújulhat. Komplex program indul a pályaorientáció, a tehetséggondozás és a duális képzés fejlesztése érdekében.
– A szakmai előkészítés során vetődött föl annak a lehetősége, hogy fölvállaljam ennek a programnak a szakmai irányítását, koordinációját. Az iskolarendszerben, szakképzésben töltött 25 év elkötelezettsége alapján úgy döntöttem, hogy nem térhetek ki a kihívás elől és vállalom a feladatot. Megköszönve a közös munkát, kívánok sok sikert és erőt mindenkinek, aki a városért dolgozik itt a közgyűlésben, a polgármesteri hivatalban, a városi intézményrendszerben és a városi cégeknél – zárta szavait Kiss Gábor.
Az idei a béremelések költségvetése lesz Miskolcon
Az önkormányzat 2017-es költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására illetve az egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztés is napirenden szerepelt. Soós Attila, a Fidesz frakcióvezetője a napirend vitája során elmondta, megszokhatták már a miskolciak, hogy a költségvetések komoly fejlesztéseket tartalmaznak.
– Az idei egy erős város erős költségvetése. A legfontosabb fejlesztés, a bérfejlesztés nagyon széles kört érint idén a városban. Ki gondolta volna, amikor átvettük a város vezetését, hogy eljutunk idáig? – tette fel a kérdést a frakcióvezető. – 2010-ben tíz százalék fölötti munkanélküliséggel és óriási adósságállománnyal vegetált Miskolc, mostanra pedig eljutott odáig, hogy folyamatosan új munkahelyek jönnek létre, önállóan tud gazdálkodni, nem szorul támogatásra, sőt, befizető. Ki gondolta volna, hogy mindez megvalósítható változatlan adómértékek mellett, úgy, hogy a bevételek folyamatosan növelhetőek? – vetette fel a frakcióvezető. – Mára oda jutottunk, hogy a növekedés gyümölcse kézzel fogható, látható lesz a bérjegyzékekben, köszönhetően az átlagos húsz százalékos béremelésnek. A miskolciaknak azt is látniuk kell, hogy ez a munka, amit együtt véghez vittünk, közös siker. Egyedül a városvezetés munkájával nem jöhetett volna létre, de közösen hegyeket tudtunk megmozgatni. Ezért köszönetünket szeretnénk kifejezni a miskolciak felé, és további bizalmat kérünk – hangsúlyozta Soós Attila.
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője elmondta, a költségvetés fontos fokmérő, fontos tükör, nagyon világosan megmutatja, hogyan állunk.
– Támogatjuk az előterjesztést, mert jó az irány, amit Miskolc 2010 óta jár. Hosszú évekig nagyon kemény romeltakarítást kellett végeznünk, ezt örököltük a szocialistáktól. Óriási segítség volt a kormány részéről nyújtott adósságkonszolidáció. Azt a több mint 35 milliárdos adósságot, amit a szocialisták felhalmoztak, nem kell magunk előtt görgetni – hangsúlyozta Molnár Péter. – Ezután tudtunk építkezési folyamatba kezdeni, ezt látták a miskolciak is, ezért szavaztak újra bizalmat nekünk. Konzekvensen megyünk tovább az úton. A béremelés ki fog hatni a város gazdasági vérkeringésére.
A frakcióvezető aláhúzta, a Salkaházi programra idén is jelentős forrásokat költenek. Molnár Péter bejelentette, hogy mivel Jakab Péter jobbikos frakcióvezető még mindig nem kért bocsánatot, továbbra is kivonulnak a felszólalásainál.
Hubay György Fidesz-KDNP-s képviselő példátlannak nevezte a béremelés arányát, mint mondta, ilyen még nem valósult meg a városban.
– 2017-re eljutottunk oda, hogy az önkormányzat, a hivatal, a holding dolgozói átlagosan húsz százalékos béremelésben részesülhetnek. Ez mintegy hatezer dolgozót érint – emelte ki.
A közrend vonatkozásában elmondta, az egyik legfontosabb feladat ez volt már 2010-ben is. Akkor még az ezért felelős főosztály 190 millióval gazdálkodott, 2013-ban azonban a már önálló szervként működő Miskolci Önkormányzati Rendészet 256 milliót kapott, tavaly 650 milliót, idén pedig 756 millióval gazdálkodhat. De a megyei rendőr-főkapitányság is kap támogatást a várostól.
A vasgyári SZTK rendelői a vasgyári kórházban maradnak
Kovács László, a Fidesz-KDNP frakcióelnöke örömét fejezte ki, hogy az idei költségvetés a „béremelések költségvetése” lesz Miskolcon.
– Különösen annak örülök, hogy ez egészségügyi és szociális területen is jelentős előrelépést jelent, minden előzetes várakozást túlszárnyal. Az idei költségvetés olyan tételeket tartalmaz, mint a Miskolci Egészségfejlesztési Intézet létrehozása és a háziorvosi rendelők felújítása – hívta fel a figyelmet a képviselő.
Kovács László az egészségügyi bizottság elnökeként utalt rá: az a hír terjedt el, hogy a diósgyőri szakrendelőket, rendelőket elviszik a Vasgyárból. Ez nem igaz, azok bekerülnek a vasgyári kórházba a Diósgyőri Rendelőintézet (régi Vasgyári SZTK) épületéből. Erre azért van szükség, mert az épület sajnos eléggé rossz állapotban van, százamilliókat kellene rákölteni. A MISEK pályázati forrást nyert, amelynek egy részéből szakrendelőket alakítanak ki a diósgyőri kórházban. Ennek az az előnye, hogy a fizikoterápiás kezelések, a röntgen, az ultrahang és a CT is ott van. Ha tehát valakit a szakrendelőből ezekre a vizsgálatokra küldenek, azt ott, helyben, a kórházban el tudják rajta végezni. Kovács László arról is szólt, a jövőben is támogatni fogják a nyugdíjas korosztályt, a Salkaházi programmal is.
– 2010-ben azt is célul tűztük ki, hogy két ciklus alatt rendbe tesszük az egészségügyi alapellátást – mondta el Kriza Ákos. Az első ciklusban 27 felnőtt rendelőt és 17 gyermekorvosi körzetet újítottak fel, közel egymilliárd forintot költöttek erre. A második ciklusban 11 felnőtt és 3 gyermekorvosi, és hat védőnői körzetet újítottak fel eddig, közel 300 millió forintból. Két ciklus alatt a 120 rendelőből csak 13 nem lett felújítva. Közel kétmilliárd forintot költenek el a felújításra a két ciklus alatt.
Nánási Kocsis Norbert Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő szerint a szocialista városvezetés bebuktatta a város költségvetését, óriási hiányt halmozott fel.
A jobbikos képviselőknek címezve elmondta, a jobbikos vezetésű Ózd már februárban elkészítette a költségvetést, ahol 818 millió forint hiányt állapított meg.
– Ennyire nem tud egy jobbikos városvezetés gazdálkodni! – mutatott rá a képviselő. – Miskolc költségvetése példaértékű, amilyet egy felelős városvezetés hoz létre. A béremelés hatezer miskolci családnak jelent növekedést a bevételekben, és Miskolc gazdaságát, fogyasztását is előremozdítja. Ózdon csak a minimális, törvény által előírt béremelést hajtják végre – hangsúlyozta Nánási-Kocsis Norbert.
Badány Lajos, a Jobbik önkormányzati képviselője szerint látszik a költségvetésből, hogy az idei tervezet sem számol hitelfelvétellel.
– Fejlesztési hitelek lehívása folyamatosan zajlik. Véleményem szerint még mindig alacsony a saját forrás aránya, a beruházásokat pedig az uniós támogatások tartják életben – mondta a politikus. – Súlyos problémát okoz az elvándorlás, aminek oka az alacsony bérek. Kiemelkedő fontosságú lenne a jól képzett munkaerő itt tartása.
Tompa Sándor (DK) úgy fogalmazott, nem érti, miért beszélnek annyit a bérfejlesztésről a kormánypárti képviselők, hiszen nem szerepel a napirendi csomagban, csakúgy, mint az egészségügyi fejlesztés.
– Milyen mechanizmuson keresztül támogatják a gazdálkodó szervezeteket, amelyek a piacon tevékenykednek? Ha minden ilyen jó Miskolcon, miért mennek el a fiatalok, miért van szegénység? – kérdezte.
Kriza Ákos válaszában leszögezte: a pulpitus, ahová az ellenzéki képviselők kiállnak, komoly hely, tehát előbb pillantsanak bele a KSH-adatokba, mielőtt megszólalnak ezekben a témákban.
– Az elmúlt nyolc hónapban nem csökkent a város lakossága! Hiába próbálják tehát sulykolni a köztudatba, hogy „jó lesz innen elmenni”, hatástalan. Ne beszéljünk lejtmenetről, amikor felfelé megyünk a hegyen! – hangsúlyozta a városvezető.
Pakusza Zoltán jobbikos képviselő Nánási Kocsis Norbert szavaira reagálva azt mondta: Ózd tavaly egymilliárdot takarított meg, ott már két év után van béremelés. A választókörzetéről szólva úgy fogalmazott, hiányolja az egyeztető tárgyalásokat. Leadta a terveit, kérte, beszéljék át, tárgyaljanak róla. Mint mondta, nyolc költségvetési módosítót nyújtott be.
Kriza Ákos polgármester reagálásban elmondta, néhány éve többszörösére emelték a képviselői alapot, ami 12 millió forint – Debrecenben ez az összeg 3 millió. Azért lett megemelve, hogy a képviselők maguk tudják eldönteni, milyen fejlesztések szükségesek az adott körzetben. Ez a keret nagy lehetőségeket biztosít – mondta a polgármester, aki azt ajánlotta Pakusza Zoltánnak, egyeztessen a lakosokkal, és fejlesszen.
Simon Gábor (MSZP) képviselő elmondta, a költségvetés környezetvédelmi fejezetével kíván foglalkozni, azon belül is a levegő-tisztasággal.
– Erre évente háromszázezer forintot kíván szánni a költségvetés. Tudom, hogy a levegő minőségéért a fűtés, az ipari üzemek és a közlekedés a felelős, de nehezen tudom elképzelni, hogy a város ezzel ne foglalkozzon – fogalmazott.
Kriza Ákos reagálásában elmondta, októberben fogadtak el csatlakozást egy projekthez, amiben 440 milliót fordítanak ennek a kérdésnek a megoldására.
– Ha nem foglalkoztunk volna a kérdéssel, akkor miért szereztünk volna be új, alacsony károsanyag-kibocsátású CNG-buszokat? – tette fel a kérdést a polgármester.
Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő indítványozta, hogy ha egy képviselő fejlesztési tervet ad be, akkor erről még a költségvetés tárgyalása, elkészítése előtt legyen tárgyalás.
Kriza Ákos válaszában kiemelte: nem politikai alapon osztják a fejlesztési pénzeket, például Fodor Zoltán MSZP-s képviselőt hétszázmillióval támogatják a csapadékvíz-elvezetésben. Az a cél, hogy egy egységes városfejlesztési koncepció kapjon teret.
Soós Attila (Fidesz) frakcióvezető úgy fogalmazott: látható az ellenzéki felszólalásokból, hogy a tények nem zavarják ezeket a képviselőket a tisztánlátásban.
– Adatok, számok, összehasonlító táblázatok bizonyítják a fejlődést. A költségvetésből kitűnik, idén is többet költenek minden meghatározó feladatra – kultúrára, idegenforgalomra, városüzemeltetésre, a szociális ágazatra, a sportköltségvetésre, de a történelmi Avasra is. Ezekből a bevételekből a közlekedési vállalatnak is több százmillióval többet tudunk juttatni – emelte ki Soós Attila. – A város fejlődése a bevételeken is múlik. Ha nem így lenne, nem itt hoznának létre telephelyet, új munkahelyeket a vállalatok, és a turisták sem gondolnák, hogy ide kell jönni kikapcsolódni – hangsúlyozta a képviselő.
Nánási Kocsis Norbert (Fidesz-KDNP) arról szólt, hogy felére esett vissza a munkanélküliek száma, kedvező turisztikai környezetet teremtettek, újranyitották a strandokat, megújult a Diósgyőri vár. Kiemelte, nem kívánnak hitelt bevonni a költségvetésbe. Felelős gazdálkodást folytat a város. Miskolcon az idei költségvetés a béremelések költségvetése, Miskolc városa erősödik – zárta szavait.
Kiss János alpolgármester a költségvetési vita lezárását követően, összegzésében hangsúlyozta: nagy teljesítményt tudhat maga mögött Miskolc.
– Bokros Lajos tavaly karácsonykor azt írta, az államcsőd közelébe sodorták az országot a szocialista kormányok, a nemzetközi versenyképességet szétrombolták, a felzárkózás esélyét emberöltőre tönkretették. Ez a város még rosszabb helyzetben volt, mint az ország – hangsúlyozta a politikus. – Kicsit komolyabban is vehetné magát az ellenzék, akkor nem mondanának akkora sületlenségeket a költségvetési vitában – mutatott rá Kiss János. – Bár ez a Simon Gábor által „csekélynek” nevezett húsz százalékos béremelés lett volna az ő idejükben! – tette hozzá az alpolgármester. – Hitelt sem kíván felvenni a város, azt a pénzt fordítják az emberek javára, amit egy hétéves konszolidációs időszak eredményezett. A szocialista városvezetés évről évre 4-6 milliárd forint hitelt vett fel.
A magyar állam 2010 után valóban elvitt valamit a városból: a 35 milliárdos adósságállományt – hangsúlyozta Kiss János. Az uniós forrásokat pedig a tagállamok adják össze, ez tehát a magyar adófizetők által is megtermelt pénz – mondta az alpolgármester, aki visszautasította, hogy rossz lenne az adópolitikája a városnak. – Miskolc is fontolgathatja az adócsökkentést, de csak akkor, ha a korábbi problémákat sikerült megoldani. Az ellenzék lassan kifogy a kritikákból, azt még most is felhozzák, hogy fogy Miskolc lakossága, sokan elvándorolnak.
Magyarország fiataljaira semmivel sem jellemzőbb az elvándorlás, mint az európaiakra. A kelet-európai országokban tizenöt-húsz százalék, hazánkban valamivel hat százalék fölötti – ennyi Németországé és Ausztriáé is. A szabadságért zavartuk el a kommunistákat a rendszerváltozáskor, ez a rendszer vívmánya, hogy szabadon vándorolhatunk – fejtette ki az alpolgármester. – 2002 és 2010 között Miskolcon volt a harmadik legnagyobb lakosságvesztés. Innen indultunk, és a legnehezebb konszolidáció a demográfiai folyamatok konszolidálása. Az elmúlt nyolc hónapban azonban nem volt elvándorlási vesztesége Miskolcnak – hangoztatta Kiss János. – Talán a demográfiai folyamatban is eljön a korszakváltás – tette hozzá.
Az alpolgármester arra, hogy a Jobbik a „bérharc évét” hirdette meg nemrégiben, úgy válaszolt: „nem lesz az”.
– A bérharcnak elkezdődni sem volt ideje, példa nélküli béremelést hajtunk végre. Az egész munkaerőpiacot megmozgatjuk a béremeléssel, ahol pedig magasak a bérek, oda áramlanak a beruházások – a felfelé menő spirálba egyszer kell bekerülni, és még jobb hírek is jöhetnek. A lényeg: a költségvetésünk két éve szabad, a fejlesztéseinkről magunk döntünk, az adóbevételek stabilak, a demográfiai folyamatokban is pozitív változás van, így tehát fel tudjuk emelni a fejünket – emelte ki Kiss János.
Közrend, közbiztonság
Napirenden szerepelt a Miskolci Önkormányzati Rendészettel kapcsolatos döntések meghozatala, és támogatás juttatása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság részére. Az átépítés alatt álló Diósgyőri stadionban leszerelt, két közterületi kamera új helyszínekre kerül, az egyik Bertalan utcára, a másik pedig az Andrássy utcára. Szükségessé vált a rendészet alapító okiratának módosítása, mert három új alközpontot hoztak, hoznak létre. További támogatásról döntött a közgyűlés a megyei rendőr-főkapitányság számára, megfelelő gépjármű megvásárlásához.
Hubay György (Fidesz-KDNP) elmondta, százhatvanöt térfigyelő kamera van már a városban.
– Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy több mint ötszáz kamerát helyeznek ki a kormány támogatásával, ez is folyamatban van. Mint elhangzott, hatvanötmilliót biztosítanak a rendőrségnek arra, hogy a járőrpárosok elláthassák munkájukat – fűzte hozzá.
Szécsényi Marianna (Fidesz-KDNP) kiemelte, a város közbiztonsága kiemelt helyen szerepel a városvezetés programjában.
– Minden évben fejlesztettük a biztonsági modellt, mind szervezetileg, mind a támogatást illetően. Cél, hogy a közbiztonság érezhető, megélt valóság legyen – szögezte le a képviselő. – A rendészeti bizottság fontosnak tartja a körzetek bejárását, a panaszok megismerését. Öröm, hogy a rendészeti szervek ilyen kiválóan együttműködnek. Ahonnan sok panasz érkezik, ott rendészeti alközpontokat kívánunk létrehozni. 2010-től igyekezett a városvezetés mindent megtenni, hogy a közrendet megszilárdítsa – hangsúlyozta Szécsényi Marianna.
Novák Józsefné (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy a stadion miatt leszerelt kamerákat áthelyezték.
– A területet közbiztonsági és közlekedési okok miatt is indokolt megfigyelni. A kamerák visszatartó erővel bírnak majd, ezért kérem az előterjesztés támogatását – hangsúlyozta.
Hubay György (Fidesz-KDNP) képviselő, a városi rendészeti bizottság elnöke arról szólt, hogy megyei jogú városoktól keresték meg Miskolcot, hogy érdeklődjenek az itteni rendészeti modellről.
Kulturális intézményekkel kapcsolatos döntések
Javaslatot tárgyalt a közgyűlés további bérlőkijelölési jog biztosításáról a Miskolci Nemzeti Színház javára, a Herman Ottó Múzeumot érintő döntések meghozataláról, pályázati felhívás kiírásáról a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár könyvtárigazgatói beosztására.
Eperjesi Erika (Fidesz-KDNP) képviselő a színház kapcsán kérte további bérlőkijelölési jog biztosítását.
– Művészek kapnak itt helyet. A társulati tagok többsége nem miskolci, kiemelten fontos, hogy a színészlakásokon kívül a város is biztosítson bérlakásokat a számukra, hogy igazi miskolciakká válhassanak – hangoztatta a képviselő, majd méltatta a leglátogatottabb vidéki színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban folyó munkát.
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője kiemelte, bízik benne, hogy a múzeum és a könyvtár a következő években is tartja majd a megszokott, magas nívót.
– Számunkra fontos célkitűzés, hogy művelt, egészséges miskolci fiatalokat neveljünk, hiszen ők biztosíthatják Miskolc számára a további előrelépést – hangoztatta.
Barta Gábor (Fidesz-KDNP) a könyvtár eredményeit méltatta.
– 2013-ban összevonták a megyei és a városi könyvtárat a hatékonyabb szolgáltatás érdekében. Miskolcon a főkönyvtárnak hét fiókkönyvtára van számos szolgáltatással, több mint 36 ezer beiratkozott taggal, valamint 318 településen valósítanak meg könyvtári és kulturális szolgálatot – mondta el a politikus, majd bejelentette: minősített könyvtár címet kapott az intézmény Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől.
Nagy-Korsa Judit (DK) a múzeum kapcsán kérdezte, hogy mi a probléma Pusztai Tamással, a Herman Ottó Múzeum igazgatójával. – Hogy zajlik egy ilyen pályázat? Miért nem fogadható el az ő pályázata? – tette fel a kérdést.
Alakszai Zoltán jegyző válaszában elmondta, a múzeum pályázati kiírása a jogszabályoknak megfelelő volt. Egy pályázat azért nem volt érvényes, mert a pályázó nem megfelelő erkölcsi bizonyítványt csatolt a pályázatához, így új pályázati kiírást terjesztettek a közgyűlés elé.
Településfejlesztés
Az önkormányzat településfejlesztési folyamataihoz kapcsolódó előterjesztések között szerepelt egyebek mellett a 31 Skoda villamos javítása is. Pfliegler Péter alpolgármester ismertette, a járművek garanciális ideje februárban lejár, ezért kellett megvizsgálni a szükséges lehetőségeket, költségeket. Hozzátette, kézenfekvő lenne, hogy az MVK saját hatáskörben végezze, de ehhez speciális eszközök, szerszámok, speciális tudás szükséges. A legcélravezetőbb, ha a szervizelés elvégzésére a gyártóval kötnek szerződést.
Soós Attila frakcióvezető a vállalkozásfejlesztési rendelet módosítása kapcsán szólalt fel. Elmondta, a 2008-ban elfogadott rendelet folyamatosan változik. 2010 óta a gazdaság növekedési pályára került, Miskolc erős város, a gazdaságfejlesztési politika sikeres, de folyamatosan „karban kell tartani” a keretrendszereket, hogy a város minél több vállalkozói pénzt tudjunk idehozni.
– Tartjuk azt, hogy mindezt helyi adókedvezmények nélkül is el tudjuk érni – szögezte le.
Simon Gábor (MSZP) kifogásolta, hogy az villamosok javításáról szóló előterjesztés semmilyen számítást nem tartalmaz, csak utalást arra, hogy ez a legkedvezőbb ajánlat. Hozzátette: a villamosok ha elromlanak, ha nem, akkor is 2 milliárd forintot kell fizetni a karbantartásra.
Soós Attila úgy reagált: 2010-ben a drámai helyzetbe került Zöld nyíl kapcsán mélypontról hozták rendbe a város közösségi közlekedését. A mostani előterjesztés a közlekedés színvonalának növeléséről is szól, hiszen a legjobb szakértők kezébe helyezik a karbantartást, a leginkább költséghatékony megoldást választották.
Jakab Péter azt kifogásolta, hogy miért nem helyi szakemberek végzik el a karbantartást, a dk-s Tompa Sándor pedig arra kérdezett rá, hogy milyen más ajánlatokkal hasonlították össze az MVK a garanciális javításokat.
Nánási Kocsis Norbert szerint is új cégek települnek be, és a régiek is fejlődnek Miskolcon, ahol a gazdaság erősödik, 2010-hez képest felére esett vissza a munkanélküliek száma. Igyekeznek kedvező vállalkozási környezetet igyekeznek megteremteni.
– Az ellenzék miben segíti a város fejlődését? A Jobbik hány vállalkozást hozott ide, vagy akár Ózdra? Simon Gábor pedig nyilván nem szeret emlékezni az ő nyolc évükre: elüldözték innen a Mercédeszt, de beszélhetünk a csak tervekben szerepelt almazselé-gyárról is – mondta.
Simon Gábor szocialista frakcióvezető szerint a villamossal kapcsolatos előterjesztés arról szól, hogy évente 250 millió forintot ki kell fizetni a városnak, ha van hiba, ha nincs. Tavaly például hány forintot kellett rákölteni a villamosokra? – vetette fel.
Rostás László főépítész reagált a Petőfi tér 3. szám alatti épülettel kapcsolatos kérdésekre. Elmondta, fontos volt a miskolciak és a város számára a ház, kikötötték, hogy maradjon meg a teljes homlokzat, jellege ne változzon meg. Arról azonban senki nem tehet, hogy az első világháborúban bombatalálatot kapott, és a pincerendszer alsó ágai a beomlás miatt nem voltak ismertek. Szemre nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a sziklára „szigeteltek rá”, itt alapozás sem volt. Így aztán a szakvélemény életveszélyesnek minősítette az épületet. A szerződés persze a továbbiakban is áll, az eredeti állapotot vissza fogja állítani a beruházó.
Zárt ülést rendelt el Kriza Ákos polgármester, majd a közérdekű közlemények után a képviselőtestület szavazott. A költségvetésre vonatkozó javaslatot 23 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadták.
A következő ülés várhatóan március 16-án lesz.
A Miskolc városi közgyűlés február 17-én tartott ülésének napirendi pontjai:
1. Javaslat az Önkormányzat 2017. évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására és egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára
2. Javaslat Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési programjáról szóló 32/2008. (XI.26.) önkormányzati rendelet módosítására
3. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására és a kapcsolódó döntés meghozatalára
4. Javaslat épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 39/2009. (XII.2.) önkormányzati rendelet módosítására
5. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere és alpolgármesterei illetményének és költségtérítésének megállapításával, a polgármester 2017. évi szabadságolási ütemtervével kapcsolatos döntések meghozatalára, valamint a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló 30/2014. (XI.4.) önkormányzati rendelet módosítására
6. Javaslat a Miskolci Nemzeti Színház javára további bérlőkijelölési jog biztosítására
7. Javaslat az Önkormányzat egyes saját bevételei és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei várható összegének megállapítására a 2018-2020. évekre
8. Javaslat közterületek elnevezésére Erdeine Gadó Helga osztályvezető, Városépítészeti Osztály
9. Javaslat a Miskolci Önkormányzati Rendészettel kapcsolatos döntések meghozatalára
10. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság részére támogatás juttatására Polgári Mátyás kabinetvezető, Gazdálkodási Kabinet
11. Javaslat a Herman Ottó Múzeumot érintő döntések meghozatalára
12. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár könyvtárigazgatói (magasabb vezetői) beosztás betöltésére vonatkozó pályázati felhívás kiírására
13. Javaslat a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulással kapcsolatos döntések meghozatalára Miklós Béláné aljegyző
14. Javaslat halaszthatatlan önkormányzati ügyben meghozott polgármesteri döntés utólagos jóváhagyására, valamint a X-148/271.690/2015. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére
15. Javaslat a Pénzügyi Bizottság részére átruházott hatáskörben az adó érdekeltségi alap kezelése szabályszerűségének ellenőrzése tárgyában kiegészítő vizsgálat elrendelésére
Zárt ülés:
16. Javaslat fellebbezések elbírálására egyedi szociális hatósági ügyekben
Sürgősségik:
1. Javaslat Miskolc MJV Önkormányzatának részvételére az Európai Bizottság Urban Agenda „Munkahely és képzés a helyi gazdaságban” nevű városfejlesztési partnerségében
2. Javaslat az Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól 38/2004(XI.10.) szóló önkormányzati rendelet módosítására és kapcsolódó döntés meghozatalára
3. Javaslat a BVSE Miskolc Tömeg- és Diáksport Alapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára
4. Javaslat a 31 db Skoda 26THU3 típusó közúti vasúti motorkocsi garanciális időtartam végét követő 120 hónapos gyártói karbantartási opció lehívására
5. Javaslat az önkormányzati tulajdonú mező- és erdőgazdasági földek vagyonkezelésbe adásához kapcsolódó döntések meghozatalára, valamint a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba-, és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási rendről szóló 12/2015.(IV.17.) önkormányzati rendelet módosítására
6. Javaslat civil szervezet részére ingatlan biztosítására
7. Javaslat a Miskolc Térségi Konzorcium képviseletében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint Gesztor Önkormányzat valamint a MiReHuKöz Nonprofit Kft, mint vagyonkezelő közszolgáltató között 2014.május 6. napján létrejött „Vagyonkezelési szerződés megkötésére és Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés 1.számú módosítása vonatkozó okirat” módosítására.