Hozzátette, a versenyszférához hasonlóan az állami vállalatok nagy részénél is megkötötték a bérmegállapodást, ami három évre szól és 2017-ben átlagosan tizenhárom százalékos, 2018-ban tizenkét százalékos, 2019-ben ötszázalékos, összesen harmincszázalékos bérfejlesztést irányoz elő. Elmondta, a kétszázhúszból hetvenkilenc többségi állami tulajdonú vállalat jelezte, hogy saját forrásból nem tudja megvalósítani a bérfejlesztést, számukra a költségvetésből 2017-ben mintegy negyvenmilliárd forintot, egy évvel később 45,6 milliárd forintot, majd 2019-ben további 26,3 milliárd forintot biztosítanak erre a célra.
Az államtitkár szerint a béremelés a munkaerő megtartását, hiányszakmáknál a munkaerő pótlását, és a megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozók megbecsülését szolgálja. A harmincszázalékos emelésben benne van a minimálbér és a szakmunkás bérmininimum kötelező emelése - a minimálbér tizenöt százalékkal, a szakmunkás-bérminimum huszonöt százalékkal emelkedett - idén január 1-jétől -, az ezzel együtt járó bértábla változtatás és a hiányszakmákban dolgozók kiemelt javadalmazása - fejtette ki.
A hároméves megállapodások a béren kívül vállalatonként eltérő intézkedéseket is tartalmaznak. A megállapodás része és a munkabéke szempontjából a legfontosabb, hogy a munkavállalók ebben az időszakban további bérigényekkel nem lépnek fel. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ez nem jelenti azt, a sztrájk kizárása szerepelne a megállapodásban. Erre alkotmányos lehetőség nincs is - tette hozzá.
Fónagy János szintén kérdésre válaszolva elmondta, a Magyar Postánál 33-34 százalékos bérfejlesztés lesz három év alatt, ahol a harminc százalék feletti részt a posta saját erőből finanszírozza. A Magyar Villamos Műveknél még nincs megállapodás, a tárgyalások alapján tizennyolc-húsz százalékos bérememlés lehet három év alatt a cégnél - számolt be az államtitkár.