Ugrás a tartalomra

Új húszezer forintos a kiegyezés emlékére

Létrehozva
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1867-es kiegyezés 150. évfordulójára 20 ezer forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki. Az érme átmérője különlegesen nagy, 52,2 milliméter, tervezési újdonságnak számít a visszahajló belső perem is. Az előlapon ovális medál alakba komponálva a "haza bölcse", Deák Ferenc, míg a hátlapon I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja látható.

Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója emondta, az ezüst mellett egy színesfém változat is forgalomba kerül kétezer forintos névértéken. Mindkét emlékérméből ötezer példányt bocsátanak ki, az ezüstből tükörfényes, a réz- és nikkelötvözetből készült változatból pedig selyemfényes kivitelben. Az emlékérméket Kósa István, az MNB tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke tervezte.

huszezer.jpg

Az 1867-es kiegyezés szinte párhuzam nélküli eredményeket hozott a magyar történelemben, fontos, hogy erre a történettudomány világán kívül is emlékezzünk - hangsúlyozta Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Kiemelte: az emlékérmek fontos részét képezik a legújabbkori magyar történelmi emlékezetnek.

Mint fogalmazott, a magyar történetszemléletben két nagy hagyomány figyelhető meg, az egyik a nemesség hagyománya, amely Buda 1541-es elestétől 1848-ig szabadságharcok soraként értelmezi a magyar történelmet.

A másik, gyakran elfelejtett hagyomány szerint az 1711-es szatmári békétől kezdve 50-60 évenként olyan kiegyezések követték egymást a magyarság és a Habsburg-dinasztia viszonyában, amelyek mindig fellendüléshez vezettek - fűzte hozzá Varga Benedek, aki szerint ezeknek a megegyezéseknek a sorából is kiemelkedik az 1867-es.

Az 1867-es kiegyezésről a mai napig megy a vita, amely mindig visszatér Kossuth Lajos kritikájára, aki híres Cassandra-levelében elszakadt az adott történelmi pillanattól, és egy mélyebb, átfogó összefüggésre hívta fel a figyelmet: sosem szabad olyan helyzetbe kormányozni a nemzetet, amely kiveszi a kezéből a lehetőséget jövője alakítására - mondta el Csorba László történész, az emlékérme tematikai szakértője.

Kossuth ugyanis úgy látta, kora alapvető eleme a törekvés a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Mivel a kiegyezés kizárja a többi nemzetet a birodalom vezetéséből, szükségképpen a Habsburg-állam széthullásához fog vezetni. Magyarország pedig ekkor egyedül marad az ellenséges nemzetek körében - idézte fel az 1848-49-es szabadságharc vezető politikusának gondolatait Csorba László.

Tóth Csaba történész a kiegyezést követő koronázási szertartásra megjelent emlékérmékről, köztük a nagyméretű arany felajánlási érmékről adott elő. Utóbbiakat négy példányban készítették el, a hagyománytól eltérően a latin mellett magyar nyelvű feliratok is megjelentek rajtuk.