A Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat és használ az egészségüknek. A kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája és sétáltatja-e. A résztvevők egy kis elektronikus készüléket - akcelerométert - is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat. A tanulmány szerint azok, akiknek volt háziállatuk, átlagosan 30 perccel többet mozogtak naponta, messze meghaladva a tudósok előzetes várakozását - írta a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása.
– Tudjuk, hogy a kor előrehaladásával csökken a fizikai aktivitás, de abban bizonytalanok voltunk, mi a leghatékonyabb módja, hogy segíthessünk az idősödő embereknek aktivitásuk megőrzésében. Arra az eredményre jutottunk, hogy a kutyasétáltatók sokkal aktívabbak maradtak fizikailag, és általában véve kevesebb időt töltöttek ücsörgéssel – mondta el Yu-Tzu Wu, a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
Nagy-Britanniában a becslések szerint az idősek kevesebb mint fele végez az ajánlásoknak megfelelően legalább hetente 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást. A kutatók az időjárási körülményekkel is kapcsolatba hozták megfigyeléseiket: eredményeik szerint a kutatás ideje alatt a hidegebb, nedves napokon kevésbé voltak aktívak az idősek, és többet ücsörögtek. A kutyasétáltatóknak azonban a rossz időben is ki kellett mozdulniuk, és átlagosan 20 százalékkal többet mozogtak, mint a háziállatot nem tartók.
– A két csoport közötti különbség meglepően nagy volt, nagyobb, mint ami általában megfigyelhető, amikor olyan csoportos fizikai aktivitásban vesznek részt az idősek, amelyeket tipikusan aktivitásuk megőrzése érdekében ajánlanak nekik – jelentette ki Andy Jones professzor, az UEA orvosi karának tudósa.
A kutatók azt javasolták, hogy a kutyatartást vagy a kutyasétáltatás közösségi lehetőségeit írhassa fel a háziorvos, hogy az időseket több mozgásra ösztönözzék. Jones professzor hangoztatta, hogy ha az embert más is vezérli saját szükségletein kívül, az komoly motivációs erőt jelenthet.