A Bartók Plusz megalakulása óta változatos képet rajzolt a Bartók-művekből a közönség elé. Bartók a legeredetibb hívószó a művészek és művészetek közötti párbeszédhez, színpadi és zenei kísérletek megvalósításához, amely 2018-ban az operafesztivál Kékszakállú 100 programjában újabb fejezetéhez érkezik.
2018-ban lesz száz éve, hogy a Magyar Királyi Opera először bemutatta Bartók egyetlen operáját. A kékszakállú herceg vára az elmúlt tizenhét évben húsz alkalommal hangzott fel a Bartók Plusz Operafesztiválon. A közönség Judit szerepében számos világhírű művészt láthatott, többek között Marton Évát, Komlósi Ildikót, Lukács Gyöngyit, Hedwig Fassbendert, és fellépett a fesztiválon az egyik legjobbnak tartott Kékszakállú, Polgár László is.
Az operát a magyar előadók mellett lengyel, cseh és román társulatok is bemutatták. Emlékezetes helyszíne volt az előadásnak az Aggteleki Cseppkőbarlang, a Diósgyőri Vár, vagy a Miskolctapolca Barlangfürdő. 2015-ben pedig fölelevenedett a Kékszakállú opera 1918-as premierje is: Szinetár Miklós, a kortárs magyar operajátszás doyenje gondolta újra.
Idén az opera – Bartók másik két színpadi darabjával együtt – Michał Znaniecki világhírű rendező elgondolása szerint kerül színre. Znaniecki Varsóban született, szülővárosában, majd Bolognában és Milánóban tanult. 1994-ben debütált a Milánói Scalában a színház történetének legfiatalabb rendezőjeként. 2007-től különböző díjak kerültek a birtokába. Dolgozott többek között Plácido Domingóval. Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál fesztiváligazgatója azt mondta, azért Znanieckit kérte meg a rendezésre, mert ő valamit nagyon megérez a magyar zene mélységéből.
Maga a rendező pedig így nyilatkozott: „Valahányszor találkozom Bartók világával, meglepődöm, mennyire modernek az ő remekművei. Rendezésemben felfedem, hogy a korszak freudi kontextusa nagyon fontos, erős inspirációt jelent Bartók műveiben. Ezt a vonalat követem a karakterek és a cselekmény értelmezésében. A metaforikus és szimbolikus látomásokat egy valóságos pszichoanalitikus ülésen fordítom le, felfedve az emberi lélek legsötétebb titkait.
A szerelem, a komplexusok, a félelmek és a vágyak a mi Juditunkat három különböző történetbe viszik. Mint Hercegnő, mint Prostituált és mint a Kékszakállú új felesége szerez különféle tapasztalatokat és él át érzéseket. A modern díszlet a tündérmesék új tanítása. Napjaink virtuális világa segíteni fog nekünk, hogy megértsük, és nyomon kövessük a felnőtté válás folyamatát: az érzések, kapcsolatok és lelkünk sötét oldalainak felfedezését.”
Znaniecki elárulta, első látásra beleszeretett A kékszakállú herceg várába és ezzel együtt a magyar szellembe. Érzelmekkel teli alkotásnak tartja, amiben érzi a szereplői lelkét. Azt mondta, amikor rendez, mindig megpróbálja a történeteket aktualizálni, a mai korba helyezni. A mostani rendezésében pedig ugyancsak nemzetközi csapattal dolgozik együtt, mint máskor is. Znaniecki azt kérte a 2018-as operafesztivál nézőitől, hogy ne gondoljanak előző Bartók-feldolgozásokra, hanem inkább nyitottak legyenek az újra.
Az első előadás a fesztivál első napján lesz, június 8-án, pénteken este 9 órától a Nyári Színházban. Aki lemaradna erről, az még megnézheti a június 10-ei előadást ugyancsak 9 órától. Jegyek már szerdától kaphatók, most még kedvezményesen.