1

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.

Október 6-ára azóta a forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának gyásznapjaként emlékezünk. A megtorlás célja a lázadó magyar katonai és politikai vezetés felszámolása volt, így csökkentve az esélyét egy újabb hasonló eseménysorozatnak.

A magyar honvédsereg 1849. augusztus 13-án, a mai Románia területén található Arad megyei Világos közelében, Görgei Artúr honvédtábornok vezetésével tette le a fegyvert I. Miklós cár orosz csapatai előtt. A haditörvényszék elé állított tisztek elleni vád elsősorban fegyveres lázadás volt, amit felségárulásnak minősítettek. A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult. A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban. A törvényszék 1849. szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélte. Négy fő ügyében az ítéletet golyó általi halálra „enyhítették”.

1849. október 6-án végeztek ki a tizenkét honvéd tábornokot és egy főtisztet Aradon. Az ítéletet két különböző helyszínen hajtották végre. Hajnalban elsőként Lázár Vilmos ezredest, valamint Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József tábornokokat vezették a vársánc tövéhez, ahol tizenkét katona hajtotta végre a „kegyelemből” kapott, golyó általi kivégzésüket.

A többieket, vagyis lovag Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly tábornokokat a vártól távolabb eső, az előző napokban összetákolt bitófákra akasztották fel.

A nemzeti gyásznapon megemlékezést tartanak országszerte, így Miskolcon is. A hagyományoknak megfelelően a Batthyány emléktáblánál gyűltek össze a város vezetői, közéleti, kulturális szereplői, és természetesen civilek.

Miért volt ilyen kegyetlen a megtorlás? - vetette fel megemlékező beszédében Fazekas Róbert, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium intézményvezetője. Felelevenítette: uralkodók, kormánytagok biztatták kegyelem gyakorlására a fiatal Ferenc Józsefet, hasztalan. Miért szegült szembe a nemzetközi közvéleménnyel a császár?

- A császári sereg egykori katonáira törvénysértőként, esküszegőként, árulóként tekintett. Büntetésüket jogosnak ítélte. Példát akart állítani minden fegyelmezetlenség elkövetője elé. A kivégzések alkalmasak az elrettentés mellett a hatalom erejének igazolására is - fogalmazott.

Végül kiemelte a szónok:

"Batthyány Lajos és az aradi tizenhármak élete és tetteik örök példája a szabadságnak és a hazaszeretetnek".

Ezt követően a miskolci önkormányzat nevében Veres Pál polgármester, Badány Lajos és Szopkó Tibor alpolgármester, valamint Ignácz Dávid jegyző helyezte el a megemlékezés virágait az emléktáblánál. Majd pártok miskolci szervezetei, városi kulturális és oktatási intézmények, nemzetiségi önkormányzat, civil szervezetek is koszorúztak.