A Szegedi Hőszolgáltató Kft. évek óta tartó beruházással, EU-s és állami támogatásból állította át a hőközpontjait a gázkazánok működtetéséről a termálvíz hőenergiájának felhasználására. Ezt a gázzal való takarékosság mellett környezetvédelmi szempontok is indokolják, hiszen a korábbi teleken a távfűtés volt a város legnagyobb légszennyezője. Szegeden ezért sokan örültek annak, hogy a távfűtőcég hőközpontjaiban kevesebb gázt égetnek el a termálvizes átállás után. Mégsem így lesz.

A Szetáv majdnem 28 ezer lakást és 500 intézményt hővel és meleg vízzel ellátó távfűtőrendszert üzemeltet. Korábban évente 26-28 millió köbméter gázt égettek el, ez pedig 50-60 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt. A termálvíz hőenergiája a legjobb esetben, átlagos téli hőmérsékleteknél a szükségletek mintegy felét fedezheti, de ha nagyon hideg lenne a tél, akkor a gázkazánokat is be kellene kapcsolni a távfűtés és a meleg víz szolgáltatásához.

Az állam előírja a takarékoskodást, és büntet is érte

A Szetáv fogyasztása ebben a fűtési szezonban amiatt is kevésbé tervezhető, mert sokan használnak kevesebb hőenergiát a korábbinál, illetve egyes szegedi intézményeket zárva tartanak a télen. A kormány az önkormányzatoknál 25 százalékos megtakarítást rendelt el az energia felhasználásában, ezért Szeged önkormányzata januártól márciusig zárlatot, ezzel együtt sokkal alacsonyabb hőfokú fűtést rendelt el a nagyobb intézményei többségében, mint például a Móra Ferenc Múzeumban és a Szegedi Nemzeti Színházban is.

Az MVM Zrt. állami energiacég némi alul-, vagy túlfogyasztást megenged ugyan a lekötött gázmennyiséghez képest, de a nagyobb mértékűt már bünteti. Azért, hogy ne fizessen rá még jobban, a Szetáv a termálhő használata helyett tavaly ősszel ismét gázt kezdett égetni, ezúttal a fogyasztás növekedése, azaz a kötbér csökkentése érdekében. Ezzel azért járhat a cég viszonylag jobban, mert a gázos hőtermelésre kap állami támogatást, a kötbérre azonban nem.

Októberre így 90, decemberre további 100 millió a kötbér a vártnál kevesebb gázfelhasználás miatt. A szerződésben előre lekötött, de fel nem használt – vagy máskor a túlvételezett – gáz miatt már korábban is kellett kötbért fizetni. Ám az előző években a teljes fűtési szezonra vetítve állapították meg az alul-, vagy a túlfogyasztást, ellenben most az MVM a havonta vételezett gázmennyiséget veszi a kötbér számítási alapjának.

Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője a Telexnek elmondta, hogy január első 12 napján 6 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál, ami azt jelenti, hogy ebben a hónapban is sokkal kevesebb lesz a gázfogyasztásuk, azaz újabb kötbérre számíthatnak.

Bár a termálvizes rendszer mínusz 6-8 fokig elegendő energiát adna, csak akkor kellene gázzal is kiegészíteni a geotermikus hőtermelést, ha annál hidegebb volna, de a műszaki logikát a kötbérfizetési kötelezettség nem veszi figyelembe. Pedig Kóbor Balázs számítása szerint a gázárak emelése után sokkal inkább gazdaságos a termálhő használata a távfűtésben. A termálvizes hőtermelés jelenleg csak harmadannyiba kerül, mint a gázkazános.

A Szetáv számára a gáz vételára nagyot nőtt ezen a télen. Mivel a lakossági felhasználók nem a valódi költséget, hanem a „rezsicsökkentett” árat fizetik, azt kipótolja a kormányzat. 2022-ben azonban 800 millió forinttal kevesebb állami támogatást kaptak a vártnál. A 2019-es egymilliárdos központi térítés helyett – akkor még nem használtak termálenergiát – az előzetes számítások szerint a mostani fűtési szezonra már 30 milliárd forint állami támogatásra lehetne szüksége a cégnek, abban az esetben, ha a téli időjárás a korábbi években megszokott szerint alakult volna. Ám az enyhe tél átírja az előzetes számításokat, hogy milyen mértékben, az majd csak a fűtési szezon végén derül ki.

- Minden hazai gázfelhasználó távfűtőcég alaposan ráfizet az enyhe télre – mondta Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője a Telex kérdésére. A cégvezető úgy látja, az állam nem támogatja, sőt bünteti a zöldenergia felhasználását, inkább a gázfogyasztást ösztönzi a kormányzat, még a magas árak ellenére is.

A Szetáv mindenképpen rosszul jár pénzügyi szempontból, ezért a cég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult tavaly október végén, de választ még nem kaptak, pedig: „Tiszta energia, fenntartható környezet” – hirdeti honlapján a MEKH.