Ugrás a tartalomra

Nem helyből emlékhely – a görömbölyi csatára emlékezik a városrész új emléktáblája

Létrehozva
A márványtáblát a városrész 1848-as kopjafája és országzászlója mellett avatták fel március 15-én, pénteken. 
Kép
Emléktábla avatás Görömbölyön. Fotók: Juhász Ákos

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek péntek délután Görömbölyön, a kopjafánál is, ahol egy új emléktáblát is felavattak, ami a görömbölyi csatát örökíti meg. 

Az eseményen Tóth Arnold muzeológus mondott beszédet, aki ismertette a tábla történetét, valamint a szöveget is, ami a felavatott emlékhelyen áll. Mint mondta, Görömböly szerencsés városrésznek mondható, hiszen szerte az egykori faluban több mint harminc, emlékhely tagolja a teret és teszi személyessé a helyeket. 

Preview Image
Galéria az emléktábla avatásról.

– A világban vannak úgynevezett nem helyek is, ahol a történelem, a kapcsolat, a kötődés, az identitás törlődik, vagy nem értelmezhető. Egy nagyvárosi aluljáró, egy elhagyott lakótelepi trafóház, egy pláza mozgólépcsője, vagy éppen egy forgalmas útkereszteződés tipikus nem hely. Ezeken csak áthaladunk, elhaladunk, észre sem vesszük, semmit nem jelent számunkra. Egy ilyen nem hely volt sokáig Görömbölyön az a hármas útelágazás is, egészen addig, amíg 1998-ban a helyi közösség fel nem állította itt az 1848-as kopjafát és országzászlót. És egészen a mai napig ez a hely úgy általában emlékeztetett bennünket a magyar szabadságharc dicsőséges napjaira. Mától azonban kimondottan helyi, kimondottan görömbölyi és hangsúlyosan a miénk – hangsúlyozta a muzeológus. 

Tóth Arnold magyarázatában elmondta, 1933-ban egy Árva Pál nevű 78 esztendős miskolci szegényházi ápolt elénekelt egy népdalt egy népdalgyűjtőnek, ennek a szövege van megörökítve a táblán (lásd keretes írásunkban). „Ez a dalszöveg mostantól minden erre járót emlékeztetni fog arra, hogy a történelem eseményei nem valahol a végtelen térben játszódnak, hanem számunkra is jelentéssel bíró, kézzelfogható, valóságos helyekhez kötődnek” – mondta a szakember, aki ezt követően részletesen ismertette a görömbölyi csata történetét. 

Kép

A beszédet követően Miskolc város képviseletében Ignácz Dávid jegyző, a Velünk a Város nevében Borkuti László, a városrész önkormányzati képviselője helyezett el koszorút, de hasonlóan emlékeztek a helyi intézmények, civil szervezetek is. A koszorúzást követően ünnepélyesen is felavatták Görömböly új emléktábláját. 

A felavatott emléktábla szövege:
El kell menni valahára
Híres Miskolc városába,
Miskolcról meg Görömbölyre,
Görömbölyi csatatérre.
Ott az ágyúk szépen szólnak,
Apró fegyverek ropognak.
Jobb kezemben kard megfordul,
Az ellenség vérbe borul.
Esik eső, fúj a szellő.
Hej, Windischgrätz, fogy az erő!
Hiába jössz tűzzel-vassal,
Mégse bírsz el a magyarral!
 

Ez is érdekelhet

Képgaléria
V. Diósgyőri Íjász, Lovas és Hagyományőrző nap
Íjász, lovas és hagyományőrző napot tartottak
Miskolc
A Lovagi tornák tere adott otthont az V. Diósgyőri Íjász, Lovas és Hagyományőrző napnak szombaton.
A homlokzat mesél Miskolc elfeledett szállodájáról
Miskolc
Három Rózsa Szálló, Grand Hotel – mindkét néven ismert a ma bérházként működő Miskolc, Széchenyi utca 33. szám alatti épület. Ennek történetét járja körbe ezen a héten Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztője.
Nem véletlen, hogy Miskolcot választották
Miskolc
A Miskolci Egyetem hét és fél évtizedes nehézipari múltja nagyban közrejátszott abban, hogy mellettünk döntött a Halms.
Újabb fogadóórát tart Tóth-Szántai József
Miskolc
A június 24-i fogadóórára tíz sorszámot osztanak ki június 16-án.