Ugrás a tartalomra

Tervek és programok a Miskolci Zsidó Hitközség életében

Répássy Olívia
Utoljára módosítva
2019. március 31. vasárnap 13:43
Megújult a miskolci zsidó közösség vezetése. Szlukovinyi Péter elnökkel beszélgettünk nagy tervekről, felújításról, programokról, egyáltalán a fejlődés lehetőségéről, ami ebben a ma már maroknyi csoportban rejlik. Fontosnak tartják a várossal való együttműködést.

A miskolci zsidóság leglátogatottabb helyszíne ma a Kazinczy utcán található zsinagóga lenne. Épülete megújult az elmúlt évben, ennek ellenére azonban – mint azt Szlukovinyi Pétertől megtudtuk – nem lehet használni. – Már 2002-től nem ázik be a tető, így a falakon lefolyó víz nem áztatja tovább a vasszerkezetet. Tavaly elhárították az életveszélyt, és több helyen is megerősítették a zsinagóga épületét. Megakadályozták a talaj további süllyedését és megszüntették a fal vizesedését. Az állagmegóvás tehát megtörtént, de ez nem jelenti azt, hogy bárki bemehet az épületbe. A belső térben ugyanis szétszedték a berendezést a munkák idejére, és azok még nem kerülhettek vissza a helyükre. A 2019-es költségvetésbe nem fért bele a felújítás folytatása, aminek kilencven százaléka restaurálási munka. Így egyelőre a miskolci zsidó közösség és a turisták előtt is zárva marad az ország legnagyobb zsinagógája.

Fotó: Végh Csaba

Miskolcon jelenleg száztizenkilenc zsidó család él. – Ez körülbelül háromszáz főt jelent – magyarázta Szlukovinyi Péter. – Ők vallási szempontból zsidók. Zsidónak egyébként az számít, akinek az édesanyja zsidó származású. A II. világháború után nagyon sok vegyes házasság született. A zsidó férfiak sokszor nem zsidó nőket vettek feleségül, és a zsidó nők nem feltétlenül zsidó férfiakhoz mentek nőül. Napjainkban is vannak ugyanakkor úgynevezett betértek, akik felveszik a zsidó vallást.

Igaz hitű zsidónak lenni viszont nem könnyű - az elnök szerint. Hatszáztizenhárom parancsolatnak kell megfelelni. A rabbi nagyon szigorú. Több éves hitgyakorlást követőn is van, hogy háromszor is elutasítja a betérni igyekvőket. – A szabályrendszerünket nagyon nehéz betartani, mert az élet minden területére kiterjed, beleszól az étkezésbe, a házasságkötésbe, az ember mindennapjaiba és kultúrájába is. Rendkívül fontos a hagyományápolás. Vallásunk nem térítő, de befogadó, csak szeretnénk, ha a befogadottnak ez egy komoly lépés lenne az életében, ezért három-négy éves folyamat a betérés – mondta Szlukovinyi Péter.

Miskolcnak 1978-ig Schük Jenő volt az állandó, önálló ortodox főrabbija, ettől az időponttól kezdve azonban csak ideiglenesen tartózkodtak itt tanítók, rabbik. Freund Jenő volt a Miskolci Zsidó Hitközség elnöke, aki tavaly januárban lemondott tisztségéről. – A májusban tartott rendkívüli közgyűlésen egy évre választottak meg engem az elnöki posztra. Márciusban újraválasztottak elnöknek, és innentől kezdve négyévente tisztújító közgyűlést kell tartanunk. Kibővítettük ötről hétre az új vezetőséget, az elnök mellett egy ügyvezető alelnök van, a többiek vezetőségi tagok. Olyan jól állt össze ez a csapat, hogy mindenkinek egyéni feladata van. Van, aki a vallási ünnepekért felel, más például a temetőért, a harmadik a kulturális programokért, a negyedik tag a szociális feladatokat vállalta magára, az ötödik meg a pályázatokat és így tovább... 2017-től újra van főrabbija is a közösségnek a Miskolcon élő Markovics Zsolt személyében - mondta el az elnök.

Az új vezetésnek nagy tervei vannak, elsősorban szeretnék megújítani, fiatalokkal feltölteni az imaterem széksorait. – Már elkezdtük a munkát. Rendszeresen tartunk héber nyelvórákat, Talmud-ismeretekkel kapcsolatos előadásokat, szeretnénk zenekart hívni vagy akár operaénekeseket az idősebbeknek. Több generációt szeretnénk megszólítani. Továbbá törekszünk arra, hogy nyissunk a város felé, mint ahogyan a zsinagóga korábban is helyszínt biztosított programoknak, például az operafesztiválnak. Újdonságként elindítottuk tavaly novembertől a szociális étkeztetést. A kulturális oldal mellett tehát egyéb területen is megújulunk – mondta Szlukovinyi Péter, aki érintette a holokauszt kérdéskörét is. – Ennek feldolgozását abban látom, hogy az áldozatok és a megtörtént szörnyűségek helyett inkább arról kéne beszélgetnünk, hogy milyen hiányt okozott társadalmi és városi szinten – hangsúlyozta az elnök.

A közösség megújulása mellett felújítják a zsinagóga melletti kiszolgálóépületeket. – Májustól remélhetőleg csak öt hónapra kell kiköltöznünk a helyünkről, hogy egy zarándok turisztikai pályázat segítségével legyen kiállításunk, ajándékboltunk és több kiadható szobánk – mondta az elnök, aki beszélt már konkrét programokról is. – Március 31-én, vasárnap délután 3 órától Hunyadi László izraeli konzul tart filmvetítéssel egybekötött előadást az imateremben. Szegő Ágnes egyetemi adjunktus családfakutatásról fog beszélni április 7-én, vasárnap délután 3 órától ugyanitt. Egy hétre rá pedig délelőtt 10 órakor kezdődik Markovics Zsolt előadása a Peszachról és a húsvétról – sorolta Szlukovinyi Péter.

Májusban Erdei Brüll György kvantumfizikus tart előadást majd az örök kérdésről: hogyan fér meg egymás mellett a vallásos és a természettudományos teremtéstörténet. Az elnök további tervként említett idegenvezetést a belvárosban, tematikus, tájékoztató jellegű tanórák megtartását és zsidó temetői sétát.

Programok

-
Művészetek Háza
-
VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház
-
több helyszínen
-
Miskolci Nemzeti Színház
-