1

Hazai és külföldi előadók, szakmai társintézetek, társtanszékek oktatói és kutatói vesznek részt azon a kétnapos szemináriumon, mely a korábban gondozott tudományterületei mellett ezúttal a kultúra, a gazdaság és az egészség kérdésköreit is terítékre helyezi. A résztvevők így például hallhatnak technikatörténetről; a terméktervezés tudományáról, módszereiről; a géptervezés és a termékfejlesztés eredményeiről; a gépelemek, a géptervezés, a terméktervezés oktatásáról; a tanítómunka változásáról a felsőfokú képzésben; illetve az egészségipar, az oktatás és a kutatómunka kapcsolatáról. 

A Géptervezők és Termékfejlesztők Szemináriuma Vezető Konstruktőrök Tanácskozása 1972-ben indult, melynek egyik kezdeményezője az idén száz éve született Terplán Zénó volt - emlékére a szeminárium keretében kiállítás is nyílik. 

- Terplán Zénó azon professzorok egyike volt, akinek a Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatási térképre helyezését is köszönhetjük – emelte ki Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, hozzátéve: Terplán az intézmény falai között négy évtizednyi vezetői pályájával igazolta kimagasló tudós és tudományszervező képességeit. 

Varga Judit igazságügyi miniszter, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke emlékeztetett: az 1949-ben alapított egyetemet kezdetben három kar alkotta, s habár a kohó- és bányamérnöki karokat Sopronból költöztették át, addig a gépészmérnökit újonnan kellett létrehozni - elhivatottságával az akkor huszonnyolc éves tanszékvezető Terplán Zénó már ekkor elévülhetetlen érdemeket szerzett.

- A negyedik ipari forradalom korában talán nem túlzás azt állítanunk, hogy a leggyorsabb és legnagyobb változások a műszaki tudományok területén következtek be, azonban ezek nem lehetnek teljesek a társadalomtudományok eredményei nélkül – mutatott rá a Miskolci Egyetem szerteágazó és sokszínű tudományos életére a miniszter. 

Ezen a héten számos programot rendeznek az egyetemen, így az ugyancsak 1921-ben született Cziffra György zongoraművészre is megemlékeznek, aki a kezdetekben még Rákosi Mátyás nevét is viselő egyetem építésében kétkezi munkájával vett részt. 

Az egyetemi modellváltás kapcsán Varga Judit kiemelte: a legnagyobb kihívás továbbra is az oktatás megújítása, versenyképessé tétele és az alkalmazott kutatási eredmények a régió piaci szereplői által való hasznosítása.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ugyancsak méltatta a néhai professzort, személyes élményeit felidézve pedig elmondta: számára a ’80-as években a miskolci számított "a gépészmérnöki egyetemnek", melynek jogelődje, a Selmeci Akadémia a 18. és 19. századi nyugat-európai felsőfokú intézményszervezésnek is mintául szolgált. 

- Az egyetemnek a 2022-es költségvetésén és fejlesztési lehetőségein túl a szükséges projektek finanszírozását is biztosítja az állam – húzta alá a miniszter. Végezetül kitért a szakképzési rendszer átalakításának és a duális képzés 2014-es bevezetésének tapasztalataira, hangsúlyozta: utóbbihoz a Miskolci Egyetem az elsők között csatlakozott. Az egyetem jövője Palkovics László szerint mindenképp biztosított, hozzátette, mindennek alapjait a Terplán Zénóhoz hasonló professzorok és az általuk vezetett ipari tanszékek fektették le.