A kassai és a miskolci színház között szoros együttműködés valósult meg a 2006/2007-es évadban.
Teltházas előadások jellemezték a határon átnyúló kulturális együttműködést a Miskolci Nemzeti és Kassai Állami Színház között. A miskolci előadások többségét felállva ünnepelte és köszönte meg a kassai közönség, de hasonló fogadtatásban részesültek a kassai produkciók is Miskolcon.
A kassai és a miskolci színház a Magyarország–Szlovákia–Ukrajna közötti európai uniós szomszédsági program (INTERREG III.) forrásait elnyerve előadásokat cserélt a 2006/2007-es színházi évadban. A tavaly novembertől 2007 májusáig tartó programban a kassaiak 10, a miskolciak 12 alkalommal vendégszerepeltek a „szomszédban”. A kassaiak április 2-i Kis hercegével, valamint a miskolciak május 5-i Az operett csillagai című gálaestjével fejeződött be a két város közötti vendégjátékok sorozata.
A program darabválasztásait mindkét részről a zenés és táncos műfajok sokszínűsége jellemezte. A vendégjátékok tovább színesítették a két színház amúgy is változatos repertoárját. A Kassai Állami Színház opera- és balett-tagozatával mutatkozott be, így látható volt a Rómeó és Júlia, valamint a Bolero-Carmen című balett és a gyerekek kedvence, A kis herceg. A világ operairodalmának két főművét – A sevillai borbély, A varázsfuvola – hozták el a kassaiak. A miskolciak musicalt (A kölyök), operettgálát (Az operett csillagai) és modern táncszínházi előadásokat (Bolero, Faust-Prospero) vittek Kassára. A műfajok remekeiből összeállított program előadásai a komolyabb, illetve a könnyedebb szórakozásra vágyó nézők számára egyaránt igényes kikapcsolódást kínáltak.
– A kassai és a miskolci teltházak azt bizonyították, hogy az együttműködés sikeres volt – nyilatkozta Halasi Imre miskolci és Peter Himiè kassai igazgató, akik megerősítették abbéli szándékukat, hogy a jövőben is folytatni kívánják a kulturális kapcsolatépítésnek ezt a formáját. – Célunk, hogy a jövőben a két színház között folyamatosabb, aktívabb, a mostaninál hosszabb ideig tartó, akár egy egész évadot is felölelő együttműködés valósuljon meg – mondta május 5-én a miskolciak kassai operettgálája utáni ünnepélyes fogadáson az együttműködést értékelve Peter Himiè. Kiemelte, hogy az 50 éves múltra visszatekintő együttműködés új impulzust kapott Halasi Imre igazgató tevékenységének köszönhetően.
– Mindegyik előadásnak komoly sikere volt – számolt be Halasi Imre, s hozzátette: – Ez a záloga annak, hogy érdemes folytatni a kapcsolatépítést, hiszen a közönség a tapsokkal erőteljesen emellett voksolt. Az együttműködés különleges értékére rámutatva az igazgató hangsúlyozta, hogy ezt a pályázatot eddig nem művészeti tevékenységekre írták ki, hanem infrastrukturális és egyéb programokra. A pályázatot az idén ősszel újra kiírják, és a tavalyinál komolyabb eséllyel indulhat a két színház a források elnyerésére.
– A kultúra az az erő, amely ma a leginkább közel hozhatja egymáshoz Európa népeit. Ezért fontosak a Miskolc és Kassa közöttihez hasonló projektek – hangsúlyozta Fedor Vilmos. Miskolc alpolgármestere rámutatott: még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a két város kulturális együttműködésében. Távolabbi célokat említve a politikus elmondta, hogy Miskolc komoly segítséget kíván nyújtani a továbbiakban is Kassának, hogy sikerrel pályázhasson az Európa kulturális fővárosa címre, és utalt arra, hogy már Miskolc EKF-pályázata is tartalmazott olyan fejezetet, amelyben a Felvidék és Miskolc együttműködésének tervei szerepeltek.
A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, amelynek az 1956-os események vetettek véget hosszú időre. A rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat ezután csak a ’70-es évek legvégén indult el, ami politikai okok miatt szintén nem teljesedhetett ki. Az együttműködés 2001-ben ismét megköttetett, deklarálva a testvérszínházi viszonyt is, ám ezután megint csend következett. A mostani együttműködés különleges értéke, hogy a közösen benyújtott pályázaton elnyert uniós források kulturális célokat szolgáltak: két nemzet színházról alkotott elképzeléseinek kölcsönös megismerése és népszerűsítése hidat emelt az országhatárok felett.
Teltházas előadások jellemezték a határon átnyúló kulturális együttműködést a Miskolci Nemzeti és Kassai Állami Színház között. A miskolci előadások többségét felállva ünnepelte és köszönte meg a kassai közönség, de hasonló fogadtatásban részesültek a kassai produkciók is Miskolcon.
A kassai és a miskolci színház a Magyarország–Szlovákia–Ukrajna közötti európai uniós szomszédsági program (INTERREG III.) forrásait elnyerve előadásokat cserélt a 2006/2007-es színházi évadban. A tavaly novembertől 2007 májusáig tartó programban a kassaiak 10, a miskolciak 12 alkalommal vendégszerepeltek a „szomszédban”. A kassaiak április 2-i Kis hercegével, valamint a miskolciak május 5-i Az operett csillagai című gálaestjével fejeződött be a két város közötti vendégjátékok sorozata.
A program darabválasztásait mindkét részről a zenés és táncos műfajok sokszínűsége jellemezte. A vendégjátékok tovább színesítették a két színház amúgy is változatos repertoárját. A Kassai Állami Színház opera- és balett-tagozatával mutatkozott be, így látható volt a Rómeó és Júlia, valamint a Bolero-Carmen című balett és a gyerekek kedvence, A kis herceg. A világ operairodalmának két főművét – A sevillai borbély, A varázsfuvola – hozták el a kassaiak. A miskolciak musicalt (A kölyök), operettgálát (Az operett csillagai) és modern táncszínházi előadásokat (Bolero, Faust-Prospero) vittek Kassára. A műfajok remekeiből összeállított program előadásai a komolyabb, illetve a könnyedebb szórakozásra vágyó nézők számára egyaránt igényes kikapcsolódást kínáltak.
– A kassai és a miskolci teltházak azt bizonyították, hogy az együttműködés sikeres volt – nyilatkozta Halasi Imre miskolci és Peter Himiè kassai igazgató, akik megerősítették abbéli szándékukat, hogy a jövőben is folytatni kívánják a kulturális kapcsolatépítésnek ezt a formáját. – Célunk, hogy a jövőben a két színház között folyamatosabb, aktívabb, a mostaninál hosszabb ideig tartó, akár egy egész évadot is felölelő együttműködés valósuljon meg – mondta május 5-én a miskolciak kassai operettgálája utáni ünnepélyes fogadáson az együttműködést értékelve Peter Himiè. Kiemelte, hogy az 50 éves múltra visszatekintő együttműködés új impulzust kapott Halasi Imre igazgató tevékenységének köszönhetően.
– Mindegyik előadásnak komoly sikere volt – számolt be Halasi Imre, s hozzátette: – Ez a záloga annak, hogy érdemes folytatni a kapcsolatépítést, hiszen a közönség a tapsokkal erőteljesen emellett voksolt. Az együttműködés különleges értékére rámutatva az igazgató hangsúlyozta, hogy ezt a pályázatot eddig nem művészeti tevékenységekre írták ki, hanem infrastrukturális és egyéb programokra. A pályázatot az idén ősszel újra kiírják, és a tavalyinál komolyabb eséllyel indulhat a két színház a források elnyerésére.
– A kultúra az az erő, amely ma a leginkább közel hozhatja egymáshoz Európa népeit. Ezért fontosak a Miskolc és Kassa közöttihez hasonló projektek – hangsúlyozta Fedor Vilmos. Miskolc alpolgármestere rámutatott: még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a két város kulturális együttműködésében. Távolabbi célokat említve a politikus elmondta, hogy Miskolc komoly segítséget kíván nyújtani a továbbiakban is Kassának, hogy sikerrel pályázhasson az Európa kulturális fővárosa címre, és utalt arra, hogy már Miskolc EKF-pályázata is tartalmazott olyan fejezetet, amelyben a Felvidék és Miskolc együttműködésének tervei szerepeltek.
A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, amelynek az 1956-os események vetettek véget hosszú időre. A rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat ezután csak a ’70-es évek legvégén indult el, ami politikai okok miatt szintén nem teljesedhetett ki. Az együttműködés 2001-ben ismét megköttetett, deklarálva a testvérszínházi viszonyt is, ám ezután megint csend következett. A mostani együttműködés különleges értéke, hogy a közösen benyújtott pályázaton elnyert uniós források kulturális célokat szolgáltak: két nemzet színházról alkotott elképzeléseinek kölcsönös megismerése és népszerűsítése hidat emelt az országhatárok felett.