„IV. Béla király életét a muhi csata után egy Bodó nevű helybéli szilvaaszaló mester mentette meg azzal, hogy elbújtatta az üldöző tatárok elől. A tatárok aztán csak elhagyták az országot, és amikor a szilvák újra megértek, Bodó összeszedte az összes gyümölcsét, megaszalta mindet, és felvitte Budára. Hét társzekér cipelte a rakományt. És mivel Bodónak pont hét lánya volt, hát őket is magával vitte” - sorolta a részleteket Jezsó Ákos. „Béla király emlékezett rá, hogy Bodó egykoron megmentette az életét, ezért hálája jeléül neki adományozta Aszaló és Bodolló községeket, valamint a környező területeket. Egy kikötése volt, hogy Bodónak öt éven belül várat kell építeni, hogy ha a tatár újra az országra tör, az erősség oltalmazza az itt élő embereket.
Nem sokkal később a királyné mulatságot rendezett, amelyre nem csak Bodót, de a hét lányát is meghívta. A szemrevaló hölgyeknek még aznap este megkérte hét deli vitéz a kezét, akiknek a segítségével fel is épült a vár, pont úgy, ahogyan a király kívánta.
Amikor az utolsó szegletkő is a helyére került, Béla király személyesen vizitálta meg a friss erősséget. Nagyon megtetszett az uralkodónak mindaz, amit látott, és azt mondta Bodónak: nevezzük e sziklát, amelyre a vár épült, Bodókőnek, a várat azonban ezentúl Boldogkőként említsük, lévén hogy a hét fiatal szerelmes pár közös munkájának a gyümölcse.
Jezsó Ákos elmondta: bár a történészek nem igazolták vissza a legenda valóságtartalmát, a helyiek szerint lehetséges, hogy Boldogkő várának a múltja mégis csak a boldogságról és a szerelemről regél.
A VII. Boldogkői Várfesztiválon visszaidézték a korabeli hangulatot, az érdeklődők szombat délelőtt megtekinthették a templomos lovagok fegyvergyakorlatát, majd a Nap Fiai című lovasbemutatót, illetve az Árnyak szövetsége harcművészeti iskola Szentvölgyi történet című előadását.
Mindezt íjászbemutató és a Diósgyőri Aranysarkantyús lovagok Pünkösdi királyválasztás című műsora követte. Később a Kalamajka bábszínház előadásában és középkori virágzenékben gyönyörködhettek az érdeklődők, amit solymászbemutató követett.
Ez után a Garagulya gólyalábas kompánia komédiázása és Boldogkő bajnokának megválasztása következett. Este a Skítia együttes adott koncertet, majd a Tűzlovagok tűzzsonglőr társulat szórakoztatta az egybegyűlteket, végezetül pedig tűzijátékkal zárult a VII. Boldogkői Várnapok.
Nem sokkal később a királyné mulatságot rendezett, amelyre nem csak Bodót, de a hét lányát is meghívta. A szemrevaló hölgyeknek még aznap este megkérte hét deli vitéz a kezét, akiknek a segítségével fel is épült a vár, pont úgy, ahogyan a király kívánta.
Amikor az utolsó szegletkő is a helyére került, Béla király személyesen vizitálta meg a friss erősséget. Nagyon megtetszett az uralkodónak mindaz, amit látott, és azt mondta Bodónak: nevezzük e sziklát, amelyre a vár épült, Bodókőnek, a várat azonban ezentúl Boldogkőként említsük, lévén hogy a hét fiatal szerelmes pár közös munkájának a gyümölcse.
Jezsó Ákos elmondta: bár a történészek nem igazolták vissza a legenda valóságtartalmát, a helyiek szerint lehetséges, hogy Boldogkő várának a múltja mégis csak a boldogságról és a szerelemről regél.
A VII. Boldogkői Várfesztiválon visszaidézték a korabeli hangulatot, az érdeklődők szombat délelőtt megtekinthették a templomos lovagok fegyvergyakorlatát, majd a Nap Fiai című lovasbemutatót, illetve az Árnyak szövetsége harcművészeti iskola Szentvölgyi történet című előadását.
Mindezt íjászbemutató és a Diósgyőri Aranysarkantyús lovagok Pünkösdi királyválasztás című műsora követte. Később a Kalamajka bábszínház előadásában és középkori virágzenékben gyönyörködhettek az érdeklődők, amit solymászbemutató követett.
Ez után a Garagulya gólyalábas kompánia komédiázása és Boldogkő bajnokának megválasztása következett. Este a Skítia együttes adott koncertet, majd a Tűzlovagok tűzzsonglőr társulat szórakoztatta az egybegyűlteket, végezetül pedig tűzijátékkal zárult a VII. Boldogkői Várnapok.