Ugrás a tartalomra

Helyzetkép Olaszliszkáról

Létrehozva
Az elmúlt hétvégén rendezték meg az első Romanapot Olaszliszkán. A szervezők az eseményt hagyományteremtőnek szánják, a helyi rendezvényen a romák mellett a képviselő-testület több tagja, magyar családok, valamint Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar megye roma vezetői is részt vettek. A rendezvény atrocitások nélkül zajlott le, ami hosszú idő után az első reménykeltő fejlemény a Szögi Lajos tanár meggyilkolásáról elhíresült település életében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszka nevét tavaly október 15-én ismerhette meg a közvélemény, amikor Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a helyi roma közösség néhány tagja agyonverte, mert autójával elsodort és könnyebben megsebesített egy roma kislányt. A tragikus napon a 44 éves tanárral utazott két lánygyermeke is, akik végignézték a brutális gyilkosságot. Az esemény megdöbbentette a közvéleményt, a kedélyek pedig tíz hónappal az eset után sem csillapodtak.
A faluban megsokszorozódott a rendőri jelenlét, de az atrocitások egymást követték. A rendőrség előbb hét, majd nyolc gyanúsítottat helyezett előzetes letartóztatásba, ezt követően decemberben kigyulladt egy romák által lakott ház, máig tisztázatlan okok miatt. Januárban a helyi cigány lakosok bejelentést tettek a rendőrségen, mert Molotov-koktélnak látszó üvegeket dobtak be lakásaikba; a keletkezett tüzet hamar eloltották, de a tetteseket azóta sem találják. Tavasszal az elhunyt tanár ismerősei, barátai megemlékezést tartottak, a gyilkosság helyszíne zarándokhellyé vált, és a rendőrség nyilvánosságra hozta a vádat: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés.
Júniusban a helyi képviselő-testület egy tagja vetette fel először egy roma–skinhead futballtalálkozó lehetőségét, amely nagy felháborodást váltott ki a helyi cigányságból. Ebből lett a nyári jótékonysági P-Mobil-koncert. A romák aláírásgyűjtésbe kezdtek a koncert megrendezése ellen, úgy vélték, a program nem segíti elő a békés egymás mellett élést. 

A kedélyek ezután sem csillapodtak le. A nyár közepén országos felháborodást váltott ki, hogy az egyik gyanúsított személyiségi jogi pert indított, amiért az eljárásban közreműködő bíró és ügyész a „lincselés” kifejezést használta az Olaszliszkán történtekre (a már említett különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés helyett), holott ez nem tétel a Btk.-ban és nem használható okiratban.

A felperes százmillió forint nem vagyoni kártérítés, és egymilliárd forint közérdekű célra fordítandó bírság kiszabását kérte. A hír hallatán Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke csak annyit mondott, „ez még nálunk, romáknál is kiveri a biztosítékot”. Júliusban a megölt tanár lánya egy televíziós adásban azt kérdezte a per kezdeményezőjétől, hogy ha egy szóért százmillió forintot lehet kérni, akkor mennyit ér az ő megölt édesapja élete. Július végén a gyanúsított visszavonta kártérítési igényét.

A konfliktus feloldása érdekében bekapcsolódnak a cigány politikai vezetők, ennek eredményeként rendezték meg az első olaszliszkai Romanapot, a szervezők szerint részben a kollektív bűnösség elve elleni tiltakozásul.