A bükkábrányi lignitbánya területén előkerült miocén-kori cipruserdő maradványának megmentésére az OKM hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának. A múzeum a famaradványok bontását és helyszíni elsődleges konzerválását a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaival, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum fosszilis famaradványok mentésében és konzerválásában már jelentős gyakorlatot szerzett restaurátor munkatársával történt előzetes konzultációk nyomán végezte. A leletek azért különösen veszélyeztetettek, mert a törzsek faanyaga jelentős mértékben lebontódott, a cellulóztartalmukat, így a szilárdságukat is jelentős mértékben elveszítették. Szabad levegőre kerülve a gyors száradás következtében lemezesen szétválnak és darabjaikra esnek szét. A végleges konzerválás módszerének kidolgozásánál figyelembe kell venni a megőrzés és további felhasználás céljait: pl. múzeumi bemutatás, dendrokronológiai vizsgálat (a famaradványok évgyűrűi alapján végzett kormeghatározás), ősnövénytani vizsgálatok stb. Amint a szakértők kidolgozzák a hosszú távú megőrzés és bemutatás módszereit, részletes költségvetés alapján lehet dönteni a további támogatásokról.
Konzerválják a ciprusokat
Létrehozva
KözéletHelyi hírek
A Bükkábrányban előkerült felső miocén kori mocsáriciprus-törzsek konzerválási, bemutatási és különféle vizsgálati lehetőségeinek meghatározása a célja annak szakmai konzultációnak, amelyet Schneider Márta, a tárca kulturális szakállamtitkára, Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója és Veres László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője (fotónkon jobbról) hívott össze a nagy víztartalmú faleletek konzerválásában tapasztalattal rendelkező restaurátorok és más szakemberek, érdeklődők számára. A tanácskozás ma 11 órától kezdődött, a Herman Ottó Múzeumban Miskolcon.