Az elmúlt hetekben napvilágot látott fertőzött kecsketej esete bizonyára sokakban felkeltette az érdeklődést a magyar piacokon, illetve a háznál forgalmazott élelmiszerek ellenőrzésével kapcsolatban.
A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon az állati eredetű élelmiszerek előállítása és forgalmazása többek közt az állategészségügyi hatóság felügyelete alá tartozik. Külön kategóriába tartoznak a kis tételben előállító, általában őstermelői igazolvánnyal rendelkező kistermelők. Az uniós szabályozás ezen kitétele nagyon fontos nemcsak hazánkban, hanem más országokban is a hagyományőrző, háztáji élelmiszer-előállítás fennmaradása szempontjából. Globalizálódó világunkban egyre nagyobb a kereslet az adott faluban, városban, térségben előállított, megbízható alapanyagokból készült termékekre. A közelmúltban előforduló incidens néhányunkban aggályokat vethet fel. A piacokon, illetve háznál árusító kistermelők esetében azonban legtöbbször ezek alaptalannak bizonyulnak. Rájuk is igen szigorú szabályok vonatkoznak, amelyet az állategészségügyi hatóság rendszeresen ellenőriz és betartat. Az előírások az állattartás körülményeire, az előállítással kapcsolatos eszközök és helyiségek higiéniájára, az állatok egészségi állapotára és az árusítás feltételeire is kiterjednek. Az állatok megfelelő egészségügyi állapotát biztosítja az állatorvos által évente kötelezően végzett diagnosztikai vizsgálatok sorozata. A rendszeres hatósági ellenőrzések során mindezekről jegyzőkönyv készül, melyet a kistermelő köteles megőrizni, az abban foglalt esetleges hiányosságokat pótolni. A termelői tej és tejtermékek, a házi csirke, a méz és egyéb állati eredetű élelmiszerek árusítása is állatorvosi okirathoz kötött, melynek felmutatását kérhetjük is a piacon az adott kistermelőtől. Ha bármilyen aggály merül fel, célszerű a piacon szolgálatot ellátó állatorvoshoz fordulni.
Ilyen szigorú felügyelet mellett ritkán, de előfordulnak emberi megbetegedések. A kecsketejjel kapcsolatos esetben a gondot az okozza, hogy a kullancsencephalitis vírusa a kecskét legtöbbször nem betegíti meg, viszont a fertőzött kullancs csípése után pár napig a kórokozó a tejjel ürül. A vírus Közép-Kelet-Európában szórványosan jelen van, kullancsok terjesztik és a közvetlen fertőzés mellett állatok közvetítésével is az emberbe juthat (kecsketej, tehéntej, stb.). Ritka előfordulása és az állatok részére kísérleti céllal készült vakcina magas ára miatt az állategészségügy rutinszerűen nem tud védekezni ellene. Megoldást kínál az embereknél végzett immunizálás a kullancsencephalitis vírusával szemben, ami manapság már széles körben elterjedt, illetve a nyers tej fogyasztás előtti forralása, mellyel az egyéb kórokozókat is elpusztítjuk.
Dr. Puskás Gábor
A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon az állati eredetű élelmiszerek előállítása és forgalmazása többek közt az állategészségügyi hatóság felügyelete alá tartozik. Külön kategóriába tartoznak a kis tételben előállító, általában őstermelői igazolvánnyal rendelkező kistermelők. Az uniós szabályozás ezen kitétele nagyon fontos nemcsak hazánkban, hanem más országokban is a hagyományőrző, háztáji élelmiszer-előállítás fennmaradása szempontjából. Globalizálódó világunkban egyre nagyobb a kereslet az adott faluban, városban, térségben előállított, megbízható alapanyagokból készült termékekre. A közelmúltban előforduló incidens néhányunkban aggályokat vethet fel. A piacokon, illetve háznál árusító kistermelők esetében azonban legtöbbször ezek alaptalannak bizonyulnak. Rájuk is igen szigorú szabályok vonatkoznak, amelyet az állategészségügyi hatóság rendszeresen ellenőriz és betartat. Az előírások az állattartás körülményeire, az előállítással kapcsolatos eszközök és helyiségek higiéniájára, az állatok egészségi állapotára és az árusítás feltételeire is kiterjednek. Az állatok megfelelő egészségügyi állapotát biztosítja az állatorvos által évente kötelezően végzett diagnosztikai vizsgálatok sorozata. A rendszeres hatósági ellenőrzések során mindezekről jegyzőkönyv készül, melyet a kistermelő köteles megőrizni, az abban foglalt esetleges hiányosságokat pótolni. A termelői tej és tejtermékek, a házi csirke, a méz és egyéb állati eredetű élelmiszerek árusítása is állatorvosi okirathoz kötött, melynek felmutatását kérhetjük is a piacon az adott kistermelőtől. Ha bármilyen aggály merül fel, célszerű a piacon szolgálatot ellátó állatorvoshoz fordulni.
Ilyen szigorú felügyelet mellett ritkán, de előfordulnak emberi megbetegedések. A kecsketejjel kapcsolatos esetben a gondot az okozza, hogy a kullancsencephalitis vírusa a kecskét legtöbbször nem betegíti meg, viszont a fertőzött kullancs csípése után pár napig a kórokozó a tejjel ürül. A vírus Közép-Kelet-Európában szórványosan jelen van, kullancsok terjesztik és a közvetlen fertőzés mellett állatok közvetítésével is az emberbe juthat (kecsketej, tehéntej, stb.). Ritka előfordulása és az állatok részére kísérleti céllal készült vakcina magas ára miatt az állategészségügy rutinszerűen nem tud védekezni ellene. Megoldást kínál az embereknél végzett immunizálás a kullancsencephalitis vírusával szemben, ami manapság már széles körben elterjedt, illetve a nyers tej fogyasztás előtti forralása, mellyel az egyéb kórokozókat is elpusztítjuk.
Dr. Puskás Gábor