Körzetesítenék a gimnáziumokat egy kormánytervezet szerint. Ennek értelmében a diákokat felvételi nélkül kellene felvenni a lakóhelyükhöz legközelebbi gimnáziumba. Hogy mikortól lép életbe a törvény és hogyan is zajlik majd a gyakorlatban a körzetesítés, még nem lehet tudni, de szakmai körökben már most vita folyik a kezdeményezésről.
A hivatalos indoklás szerint az esélyegyenlőség megteremtését szolgálná a törvény. Azt, hogy szűnjenek meg az iskolák közötti különbségek: ne legyen szelektálás a felkapott elitgimnáziumokban, míg a kevésbé népszerű intézményekbe bárki bekerülhet. Ráadásul a diákok sem választhatnák meg, melyik intézménybe járjanak, a tervezet bevezetése után ezt csakis a lakhely befolyásolhatja.
A törvény megalkotói körzeteket hoznának létre, melyek alapján a gimnáziumoknak fel kell venniük a hozzájuk tartozó diákokat, az általános iskolás teljesítményük figyelembe vétele nélkül. A tervek között szerepel az is, hogy a felvettek 25%-ának hátrányos helyzetűnek kell lennie.
Egyes vélemények szerint a tervezettel nem az esélyegyenlőséget, hanem a színvonalasabb iskolák visszafejlődését érnék el. Még az egy korosztályú tanulók között is nagy különbségek lehetnek, így például az sem kizárt, hogy egy osztályba kerülhet egy kiemelkedően jól teljesítő tanuló és egy olyan, aki az átlagos szintet is alig éri el.
lénárt
A hivatalos indoklás szerint az esélyegyenlőség megteremtését szolgálná a törvény. Azt, hogy szűnjenek meg az iskolák közötti különbségek: ne legyen szelektálás a felkapott elitgimnáziumokban, míg a kevésbé népszerű intézményekbe bárki bekerülhet. Ráadásul a diákok sem választhatnák meg, melyik intézménybe járjanak, a tervezet bevezetése után ezt csakis a lakhely befolyásolhatja.
A törvény megalkotói körzeteket hoznának létre, melyek alapján a gimnáziumoknak fel kell venniük a hozzájuk tartozó diákokat, az általános iskolás teljesítményük figyelembe vétele nélkül. A tervek között szerepel az is, hogy a felvettek 25%-ának hátrányos helyzetűnek kell lennie.
Egyes vélemények szerint a tervezettel nem az esélyegyenlőséget, hanem a színvonalasabb iskolák visszafejlődését érnék el. Még az egy korosztályú tanulók között is nagy különbségek lehetnek, így például az sem kizárt, hogy egy osztályba kerülhet egy kiemelkedően jól teljesítő tanuló és egy olyan, aki az átlagos szintet is alig éri el.
lénárt