A Zsarnai telep és piac kialakulásáról, sorsáról alapos elemzést közöl Dobrossy István piaci monográfiája. ("Piac, vásár, sokadalom Miskolcon" - 2002). E szerint a hajdani ártéri kaszáló egykori tulajdonosáról, a Zsarnay családról kapta a nevét. A rétből úgy lett telep, hogy feltöltötték, és a téglagyári, kertészeti valamint a Gömöri pályaudvar környéki ipartelepeken dolgozó munkások fokozatosan elkezdtek itt kis lakásokat építeni. A háború után, az 1950-es éveket követően megszűnt Miskolcon a lóverseny- és állatvásár tér, szükség volt új piactér kijelölésére. A Zsarnai telep így alakult át „a Zsarnai”-vá, amely az 1980-as években ”lengyel piac”-ként, „KGST-piac”-ként került a köztudatba. Gyakorlatilag mindent meg lehetett itt vásárolni - a bolti árnál jóval kedvezőbben - a különféle ruhaneműktől kezdve, a kozmetikumokon, lakásfelszerelési tárgyakon keresztül egészen a műszaki cikkekig, barkácsgépekig. Persze mindezt „KGST”- (lengyel, szovjet, román, bolgár) esetleg török vagy kínai-kivitelben. Az áruk eredete követhetetlen volt, az üzletek sok esetben csempészeken, neppereken, viszonteladókon keresztül köttettek. Bármiféle minőségi garanciát, jótállást kérni a vicc kategóriájába számított. Ez azonban akkortájt nemigen zavarta a vásárlókat, piaci napokon egész bevásárló-karavánok indultak a Zsarnaira, még a környékbeli településekről is.
A rendszerváltás aztán itt is változást hozott, a '90-es évek elejétől mindenfelé megjelentek a nagy, multinacionális bevásárlóközponok, s kedvezményes áraikkal, kényelmi szolgáltatásaikkal egyre több vásárlót csábítottak el. A Zsarnai megszüntetéséről először 1991-ben röppent fel a hír, és noha ez sem akkor, sem később nem bizonyult igaznak, a vásárlók száma, a piac jelentősége egyre csökkent. 2001-ben a miskolci közgyűlés is foglalkozott a Zsarnai ügyével, ekkor komolyan felmerült az átköltöztetésének lehetősége is. A piac végül maradt a helyén, s területének 2005-ben is csupán egy részét - körülbelül kétharmadát - értékesítették. Jelenleg nagyjából 3500 négyzetméteren működik, jóval rendezettebben, áttekinthetőbben, mint korábban. Hagyományos jellege azonban megmaradt - legalábbis ezt mondja Veres István, a Miskolci Városgazda Kht. igazgatója, aki szerint ez a fajta „bolhapiac” vagy „zsibvásár” tőlünk keletebbre és nyugatabbra is, számos helyen turisztikai látványosságnak számít, és egyáltalán nem pótolható a bevásárlóközpontok klimatizált világával. - Itt zaj van, nyüzsgés van, lehet alkudni, s az antik ritkaságoktól kezdve a modern dolgokig, esetleg ritka gépalkatrészekig bármihez hozzá lehet jutni - mondta az igazgató. A magyarok mellett most is lehet kínai, román, szlovák árusokkal találkozni, így a "multikulturális"-jelleg sem változott. Szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap vannak piaci napok, minden hónap első szerdáján állat-, vasárnap pedig autóvásárt tartanak. - A Zsarnai piac egyedi értéke, sajátossága Miskolcnak, lassan már csak itt lesz fellelhető az a hagyományos piaci hangulat, amit nagyon sokan szeretnek, szeretünk - mondta még el Veres István. - Ide kijönni, elnézelődni, elbeszélgetni - esetleg megkérdezni az erdélyi, vagy más messziről jött árusoktól, mi újság arrafelé, közben megkóstolni a pecsenyesor finomságait - családi időtöltésnek sem utolsó.
A rendszerváltás aztán itt is változást hozott, a '90-es évek elejétől mindenfelé megjelentek a nagy, multinacionális bevásárlóközponok, s kedvezményes áraikkal, kényelmi szolgáltatásaikkal egyre több vásárlót csábítottak el. A Zsarnai megszüntetéséről először 1991-ben röppent fel a hír, és noha ez sem akkor, sem később nem bizonyult igaznak, a vásárlók száma, a piac jelentősége egyre csökkent. 2001-ben a miskolci közgyűlés is foglalkozott a Zsarnai ügyével, ekkor komolyan felmerült az átköltöztetésének lehetősége is. A piac végül maradt a helyén, s területének 2005-ben is csupán egy részét - körülbelül kétharmadát - értékesítették. Jelenleg nagyjából 3500 négyzetméteren működik, jóval rendezettebben, áttekinthetőbben, mint korábban. Hagyományos jellege azonban megmaradt - legalábbis ezt mondja Veres István, a Miskolci Városgazda Kht. igazgatója, aki szerint ez a fajta „bolhapiac” vagy „zsibvásár” tőlünk keletebbre és nyugatabbra is, számos helyen turisztikai látványosságnak számít, és egyáltalán nem pótolható a bevásárlóközpontok klimatizált világával. - Itt zaj van, nyüzsgés van, lehet alkudni, s az antik ritkaságoktól kezdve a modern dolgokig, esetleg ritka gépalkatrészekig bármihez hozzá lehet jutni - mondta az igazgató. A magyarok mellett most is lehet kínai, román, szlovák árusokkal találkozni, így a "multikulturális"-jelleg sem változott. Szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap vannak piaci napok, minden hónap első szerdáján állat-, vasárnap pedig autóvásárt tartanak. - A Zsarnai piac egyedi értéke, sajátossága Miskolcnak, lassan már csak itt lesz fellelhető az a hagyományos piaci hangulat, amit nagyon sokan szeretnek, szeretünk - mondta még el Veres István. - Ide kijönni, elnézelődni, elbeszélgetni - esetleg megkérdezni az erdélyi, vagy más messziről jött árusoktól, mi újság arrafelé, közben megkóstolni a pecsenyesor finomságait - családi időtöltésnek sem utolsó.