Első alkalommal szervezett tudományos előadássorozatot Magyarországon a Tibet-Európa Alapítvány. A rendezvény célja a modern tudomány és a buddhizmus között fennálló, egymás megerősítő kapcsolatok tárgyilagos és sokoldalú bemutatása volt, elismert kutatók közreműködésével.
Tudomány és buddhizmus, ez volt a címe az előadássorozatnak. Budapest, Pécs, Szeged, Veszprém mellett az egyik helyszín Miskolc volt. Itt az Európa Házban tartottak előadásokat pénteken, szombaton és vasárnap délután. Az első nap előadója egy bolgár kutató volt, aki a nem-dualista buddhista filozófia fejlettebb látásmódján alapulva vázolta fel a relativitás- és a kvantumelmélet egyesített értelmezését. Nikolai Neshev a szófiai HRIDAYA Kutató és Fejlesztő Központból érkezett. Mint elmondta, a jelenlegi munka célja elsősorban, hogy meglássuk a kvantumfizika és a relativitáselmélet legmélyebb filozófiai alapjait, a buddhista spirituális örökség legmélyenszántóbb filozófiai megközelítésének nézőpontjából. Hogy miért van erre szükség? Buddha tanítása csaknem 2600 éves, és azóta rengeteget fejlődött a technika. Ennek a szintézisnek, ennek a nem-dualisztikus megközelítésnek az elsődleges célja, hogy felfedje mindkét elmélet filozófiai bázisát, és hogy honnan jönnek nehézségei.
A rendezvényen a Gyémánt Út Buddhista közösség nemzetközi utazótanítói tartottak előadást. A buddhizmus tanait olyan Nobel-díjas tudósok is tisztelték, mint Francis Crick és Albert Einstein.
P. A.
Tudomány és buddhizmus, ez volt a címe az előadássorozatnak. Budapest, Pécs, Szeged, Veszprém mellett az egyik helyszín Miskolc volt. Itt az Európa Házban tartottak előadásokat pénteken, szombaton és vasárnap délután. Az első nap előadója egy bolgár kutató volt, aki a nem-dualista buddhista filozófia fejlettebb látásmódján alapulva vázolta fel a relativitás- és a kvantumelmélet egyesített értelmezését. Nikolai Neshev a szófiai HRIDAYA Kutató és Fejlesztő Központból érkezett. Mint elmondta, a jelenlegi munka célja elsősorban, hogy meglássuk a kvantumfizika és a relativitáselmélet legmélyebb filozófiai alapjait, a buddhista spirituális örökség legmélyenszántóbb filozófiai megközelítésének nézőpontjából. Hogy miért van erre szükség? Buddha tanítása csaknem 2600 éves, és azóta rengeteget fejlődött a technika. Ennek a szintézisnek, ennek a nem-dualisztikus megközelítésnek az elsődleges célja, hogy felfedje mindkét elmélet filozófiai bázisát, és hogy honnan jönnek nehézségei.
A rendezvényen a Gyémánt Út Buddhista közösség nemzetközi utazótanítói tartottak előadást. A buddhizmus tanait olyan Nobel-díjas tudósok is tisztelték, mint Francis Crick és Albert Einstein.
P. A.