Gyury József Gergely, a keresetet benyújtó gyanúsított ügyvédje szerint ami Olaszliszkán történt, az nem lincselés volt, ráadásul a Büntető törvénykönyvben nem is szerepel ilyen tétel. A gyanúsított a százmillión túl egymilliárd forintot is követelt, azt azonban nem magának, hanem közhasznú dolgokra, főként a cigány gyermekek oktatására szánta volna. Az ügyvéd és védence korábban kijelentették, hogy rágalmazás miatt nyolc újság ellen is pert indítanak, mert azok szalagcímeikben felhasználták a lincselés szót. Gyury József Gergely az Indexnek akkor elmondta, hogy a perek befejeztével a "jobb- és baloldali újságok" egyaránt számolhatnak a kártérítési igényekkel. A kártérítési kereset miatt több cigányszervezet is bírálta a férfit és ügyvédjét, mondván, hogy nemcsak az olaszliszkai, hanem az egész ország romáinak és a cigányság megítélésének ártanak vele. A gyanúsított végül júliusban azt mondta, nem akar további feszültséget a romákkal szemben, ezért eláll a pertől. Szeptemberben azonban kiderült, hogy a kereset mégsem lett visszavonva, legalábbis a bírósághoz nem érkezett ilyen értesítés, feltehetőleg az ügyvéd nem is tudott róla, hogy védence visszavonta a keresetet. A per tehát megindult.
A bíróság ítéletében az Akadémiai Kiadó Magyar Értelmező Kéziszótára segítségével támasztotta alá, hogy a lincselés szó pontosan ráillik arra, amit a férfi a gyanú szerint elkövetett, és nincs olyan értelme, ami az elkövetőt faji vagy vallási módon hátrányosan megkülönböztetné, személyiségi jogaiban sértené. A szótár rövid definíciója szerint akkor lehet lincselésről beszélni, amikor egy "nekivadult tömeg erőszakos önbíráskodást gyakorol, gyilkol". A bíróság tehát első fokon a gyanúsított személyhez fűződő jog megsértése miatt benyújtott keresetét elutasította. Bár a tárgyaláson nem jelentek meg sem a felperesek, sem az alperesek, a bíróság meghozhatta a felsőfokú ítéletet. Az ítélet ellen még fellebbezhet a gyanúsított és ügyvédje, így a döntés még nem jogerős. Az olaszliszkai halálos lincselés nyomozását egyébként egy héttel ezelőtt zárta le a rendőrség. A nyolc gyanúsított ellen összegyűlt bizonyítékokat és iratokat vádemelési javaslattal elküldték az ügyészségnek. Mint ismeretes, 2006 októberében többen agyonvertek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán egy tanárt, akiről azt gondolták, hogy elgázolt autójával egy helybéli gyereket.
A bíróság ítéletében az Akadémiai Kiadó Magyar Értelmező Kéziszótára segítségével támasztotta alá, hogy a lincselés szó pontosan ráillik arra, amit a férfi a gyanú szerint elkövetett, és nincs olyan értelme, ami az elkövetőt faji vagy vallási módon hátrányosan megkülönböztetné, személyiségi jogaiban sértené. A szótár rövid definíciója szerint akkor lehet lincselésről beszélni, amikor egy "nekivadult tömeg erőszakos önbíráskodást gyakorol, gyilkol". A bíróság tehát első fokon a gyanúsított személyhez fűződő jog megsértése miatt benyújtott keresetét elutasította. Bár a tárgyaláson nem jelentek meg sem a felperesek, sem az alperesek, a bíróság meghozhatta a felsőfokú ítéletet. Az ítélet ellen még fellebbezhet a gyanúsított és ügyvédje, így a döntés még nem jogerős. Az olaszliszkai halálos lincselés nyomozását egyébként egy héttel ezelőtt zárta le a rendőrség. A nyolc gyanúsított ellen összegyűlt bizonyítékokat és iratokat vádemelési javaslattal elküldték az ügyészségnek. Mint ismeretes, 2006 októberében többen agyonvertek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán egy tanárt, akiről azt gondolták, hogy elgázolt autójával egy helybéli gyereket.