Ötvenegy évvel ezelőtt, október 26-án a rendőrség épülete előtt gyülekező emberek, zömmel gyári munkások között elterjedt, hogy az épületben egyetemistákat tartanak fogva. Hiába cáfoltak a bentiek: a téren csoportosulók nem hitték el, hogy nincsenek politikai foglyok az épületben; saját szemükkel akartak meggyőződni az igazságról. Ostromhelyzet alakult ki, a bentlévők, rendőrök és ÁVH-sok pedig pánikba estek.
Figyelmeztető lövés helyett a tömegbe lőttek, és kézigránátot is dobtak a kintiekre. A téren több halott és számos sebesült maradt. A támadók ezután bezúdultak az épületbe; aki a tisztek közül nem tudott elmenekülni, a tömegharag áldozata lett. A Hősök temetőjében 10 órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség. A diákok műsora után a résztvevők az 56-os hősök sírjánál illetve emléktáblájánál helyezték el koszorúikat.
Háromegyed 12-kor a megyeháza bejáratánál a Megyei Munkástanács megalakulásának tiszteletére elhelyezett emléktáblánál folytatódott a koszorúzás. A forradalom mindkét kiemelkedő miskolci helyszínén ugyanis már október 23-án intézményesült a vezetés: az egyetemen az úgynevezett Diákparlament, a DIMÁVAG-ban pedig a Munkásszervező Bizottság irányított, amely a következő napon munkástanáccsá alakult át. A testület ebben az épületben végezte munkáját 1956-ban.
A Szinva-völgyi Néptáncegyüttes műsorával folytatódott az október 23-i városi megemlékezés a Hősök terén. Itt emlékeztek meg arról a 25 miskolci áldozatról is, akik az ’56-os véres megtorlás után civil áldozatokból mára hősökké lettek. A megemlékezés virágait a városvezetők mellett politikusok, katonák, cserkészek és szervezetek képviselői helyezték el az elesett hősök emlékműjénél.
Délután öt órától a minorita templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott az ünnepi programok sora. A négy miskolci egyházközösség vezetője október 23-a keresztény üzenetét hirdette. Az ökumenikus istentisztelet után az ’56-os hősök emlékműjénél gyertyagyújtással fejeződött be az október 23-i városi megemlékezések sora.
Figyelmeztető lövés helyett a tömegbe lőttek, és kézigránátot is dobtak a kintiekre. A téren több halott és számos sebesült maradt. A támadók ezután bezúdultak az épületbe; aki a tisztek közül nem tudott elmenekülni, a tömegharag áldozata lett. A Hősök temetőjében 10 órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség. A diákok műsora után a résztvevők az 56-os hősök sírjánál illetve emléktáblájánál helyezték el koszorúikat.
Háromegyed 12-kor a megyeháza bejáratánál a Megyei Munkástanács megalakulásának tiszteletére elhelyezett emléktáblánál folytatódott a koszorúzás. A forradalom mindkét kiemelkedő miskolci helyszínén ugyanis már október 23-án intézményesült a vezetés: az egyetemen az úgynevezett Diákparlament, a DIMÁVAG-ban pedig a Munkásszervező Bizottság irányított, amely a következő napon munkástanáccsá alakult át. A testület ebben az épületben végezte munkáját 1956-ban.
A Szinva-völgyi Néptáncegyüttes műsorával folytatódott az október 23-i városi megemlékezés a Hősök terén. Itt emlékeztek meg arról a 25 miskolci áldozatról is, akik az ’56-os véres megtorlás után civil áldozatokból mára hősökké lettek. A megemlékezés virágait a városvezetők mellett politikusok, katonák, cserkészek és szervezetek képviselői helyezték el az elesett hősök emlékműjénél.
Délután öt órától a minorita templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott az ünnepi programok sora. A négy miskolci egyházközösség vezetője október 23-a keresztény üzenetét hirdette. Az ökumenikus istentisztelet után az ’56-os hősök emlékműjénél gyertyagyújtással fejeződött be az október 23-i városi megemlékezések sora.