Veres Jánosnál, a Herman Ottó Múzeum kutatásvezető régészénél érdeklődtünk az akció standjánál, hol tart az egyedülálló lelet konzerválása. Mint elmondta technológiai felajánlások vannak, nem azzal van gondjuk, hogy mit kellene csinálni, hanem azzal hogyan? Az eljárás folyamán áramoltatni kell a konzerváló folyadékot, így szükség van egy ilyen rendszerre, speciális tartályra, illetve mérlegre, mivel a fák súlyát is folyamatosan mérni kell. Sok cég jelentkezett, külföldiek is. Ahogy Veres János mondja, külföldön már felismerték a cégek, mekkora reklám és lehetőség az számukra, ha az ő termékükkel, eljárásukkal menthetnek meg egy leletet. Kis töredékdarabokon már az összes eljárást kipróbálták, így erről hamarosan olyan adatok lesznek, amelyek elősegítik majd a fák konzerválását.
Az eljáráshoz három összetevőre van szükség, az egyik a cukor, a másik egy gombaölő szer, illetve a fákban van egy olyan anyag, amely a víz hatására kénsavat termel, ennek megakadályozásához nátrium-karbonátra van szükség. Az utóbbiból elenyésző mennyiségre, a cukor már összegyűlt, a gombaölő szer azonban még kérdéses. A fáknak azonban egyelőre sterilnek kell maradniuk, így semmilyen szerrel, vagy eljárással nem kezelték még őket, hiszen az megakadályozná a vizsgálatokhoz szükséges mintavételt. De Veres János kihangsúlyozta: a négy Miskolcon lévő fa tökéletes állapotban van, ami köszönhető annak, hogy az utolsó pillanatig az iszap alatt hagyták, és csak a szállításnál bontották ki. A múzeumban pedig azonnal szarkofágba kerültek újra. A Bükkábrányban elpusztult hat fánál az volt a gond, hogy szabadon voltak, és kiszáradtak, majd megáztatta őket az eső. A Herman Ottó Múzeum parkolójában álló négy fát azonban úgy kell elképzelni, mint a nedvességgel teli szivacsot, ami, ha fagyot kap, akkor azonnal szétesik, éppen ezért sürgető, hogy megfelelő helyre kerüljön. Ez a lelet azonban a régész szerint meghaladja egy vidéki múzeum képességeit, állami segítségre van szükség.
A tudományos vizsgálatok megvannak, ezek már nem vesznek el, de Veres János szerint, ha nem sikerül a négy nyolcmillió éves fát megmenteni, azzal Miskolc és a megye lesz szegényebb.
H. I.
Az eljáráshoz három összetevőre van szükség, az egyik a cukor, a másik egy gombaölő szer, illetve a fákban van egy olyan anyag, amely a víz hatására kénsavat termel, ennek megakadályozásához nátrium-karbonátra van szükség. Az utóbbiból elenyésző mennyiségre, a cukor már összegyűlt, a gombaölő szer azonban még kérdéses. A fáknak azonban egyelőre sterilnek kell maradniuk, így semmilyen szerrel, vagy eljárással nem kezelték még őket, hiszen az megakadályozná a vizsgálatokhoz szükséges mintavételt. De Veres János kihangsúlyozta: a négy Miskolcon lévő fa tökéletes állapotban van, ami köszönhető annak, hogy az utolsó pillanatig az iszap alatt hagyták, és csak a szállításnál bontották ki. A múzeumban pedig azonnal szarkofágba kerültek újra. A Bükkábrányban elpusztult hat fánál az volt a gond, hogy szabadon voltak, és kiszáradtak, majd megáztatta őket az eső. A Herman Ottó Múzeum parkolójában álló négy fát azonban úgy kell elképzelni, mint a nedvességgel teli szivacsot, ami, ha fagyot kap, akkor azonnal szétesik, éppen ezért sürgető, hogy megfelelő helyre kerüljön. Ez a lelet azonban a régész szerint meghaladja egy vidéki múzeum képességeit, állami segítségre van szükség.
A tudományos vizsgálatok megvannak, ezek már nem vesznek el, de Veres János szerint, ha nem sikerül a négy nyolcmillió éves fát megmenteni, azzal Miskolc és a megye lesz szegényebb.
H. I.