Ugrás a tartalomra

Konferenciát tartott a Nőtagozat

Létrehozva
Idén másodszor adta át az MSZP Nőtagozatának B.-A.-Z, megyei szervezete a Borsodi Szegfű Díjat és a Borsodi Szegfű Okleveleket. Az ünnepi esemény alkalmából konferenciát is szerveztek - Társadalompolitikánk néhány aktuális kérdése címmel - melyen mások mellett előadást tartott dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos, és dr. Gurmai Zita Európa-parlamenti képviselő, a Nőtagozat elnöke is. Kovács Lajosné megyei elnök a rendezvény előtt lapunknak elmondta: a díjakkal, oklevelekkel a kiemelkedő politikai, közéleti teljesítményt nyújtó hölgyek munkáját ismerik el. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy nem ismert, a „politika első vonalában” álló személyekről van szó, hanem olyanokról, akik a hétköznapok során, a saját környezetükben teszik a dolgukat, lelkiismeretesen, odaadással.
Szabó György, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke a konferencia megnyitóján a Borsodi Szegfű Díjat idén a Nőtagozat 15 éves Miskolci Szervezetének, valamint az ózdi Molnár Bélánénak adta át. Borsodi Szegfű Oklevelet kapott Bartháné Bán Erzsébet (Tiszaújváros), Dienes Imréné (Miskolc), Fehér Sándorné (Tiszaújváros), Gyalog Jánosné (Kazincbarcika), Kis Jánosné (Mezőkövesd), Nagy Imréné (Sajóbábony), Nyitrai Tiborné (Szerencs), Szőllősy Józsefné (Miskolc), Varga Istvánné (Szerencs).
Dr. Gurmai Zita aktuális nőpolitikai kérdésekről tartott előadást, érintve a hazai viszonyok mellett az uniós helyzetet és az Európai Szocialisták Pártját is. Mint mondta, a magyar parlamentben nemrégiben a kétharmados szavazásnál elbukott a női kvótát érintő törvényjavaslat, ám a mellette szavazók aránya olyan magas volt, hogy nem lehet elmenni a kérdés mellett. Egyes felmérések szerint a lakosság hatvan százaléka támogatta volna a nőpolitikusok pozitív diszkriminációját. Mint ismeretes, az eredeti javaslat szerint a listás helyeket a pártoknak kötelezően egy női és egy férfi jelölttel, úgynevezett cipzár-elv alapján kellett volna feltölteni. Bár a politikusok többsége egyetértett a szabályozással, az mégsem ment át a kétharmados döntési küszöbön, annak ellenére, hogy mind az ellenzék, mind a kormánypártok vezető politikusai mellette szavaztak. Gurmai Zita annak a reményének adott hangot, sikerül egy pártlistákra érvényes, minimum 25 százalékos kvótát kialkudni az ötpárti egyeztetésen a magyar társadalomban többségben lévő nőknek. A képviselő hozzátette, pártjában már jelenleg is érvényben van egy húsz százalékos kvóta - 1999 óta - ám jó lenne, ha ez fokozatosan emelkedne minden politikai oldalon, nem csak az MSZP-nél. A képviselő asszony szerint dicséretes, hogy az eredeti SZDSZ-es javaslattevők megértették az európai esélyegyenlőség szellemét. Az unió több országában komoly törekvések vannak arra, hogy a nők politikába való bekerülését pozitív diszkriminációval elősegítsék. Mint elhangzott, gyakori kérdés, van-e elég alkalmas nőpolitikus a kvótaemeléshez Magyarországon? - Meggyőződésem, hogy van, csak nem láthatók. Visszakérdezek, alkalmas férfi van? A probléma épp az, hogy nem azonos módon mérjük az alkalmasságot nők és férfiak esetében. Ha pártokon belül van egy jól működő szelekciós rendszer, lesz alkalmas nő és férfi is - mondta Gurmai Zita.
A képviselő asszony azt is kifejtette: az Európai Szocialisták Pártjában a kvóta mindkét nem számára 40 százalék. Amióta a nők aktívan politizálnak, jelentős javulás tapasztalható a párt működésében. Sőt, Európa számos országában nem húsz vagy huszonöt százalékos kvóták vannak, hanem a választási rendszerben, vagy az alkotmányban előírt negyven-ötven százalékosak, mint például Franciaországban, Svédországban és Hollandiában. 27 európai uniós tagállam közül 24-ben van kvóta – mondta el Gurmai Zita, hozzátéve: a nők nélkül nem lehet építeni Európát, ahol a nőpolitikusok jelen vannak, ott általánosságban csökken a korrupció, jobb a felek közti konszenzuskészség, és érdemi vitákat folytatnak egymással a pártok.
Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos a jogalkotás időszerű feladatairól, az "Új rend és szabadság" programról tartott tájékoztatót. Mint fogalmazott, igen bonyolult ügyeket kell most hosszabb-rövidebb időn belül megoldani, olyanokat, amelyekre már évek óta nem talált megoldást a politika és a közigazgatás. A kormánybiztos ezen feladatok közé sorolta az átlátható, biztonságos üzleti környezet megteremtését, valamint a pártfinanszírozási törvény előkészítését, a képviselői javadalmazás, költségtérítés, ellenőrzés szabályainak megalkotását, az új költségvetési rend kidolgozását is. Dr. Kondorosi Ferenc szerint pontosítani kell az alkotmányos alapjogok (pl. a gyülekezés) gyakorlásához fűződő garanciákat is, összehangolva ezt a rendezett közállapotokra vonatkozó társadalmi igénnyel. Kiemelten szólt a kormánybiztos a büntetőjog megújításáról, az ezzel kapcsolatos tervekről, hangsúlyozva, hogy ezeket mindig szinkronban kívánják kezelni a társadalom igazságérzetével. A schengeni határnyitás esetleges biztonsági kockázatairól dr. Kondorosi Ferenc úgy nyilatkozott: emiatt nem keletkezik „biztonsági deficit” Magyarországon, a megszűnő határokról csaknem tízezer határőrt irányítanak át a rendőrséghez, s a rendvédelmi szervek fokozzák az együttműködést, bűnügyi adatcserét az európai országokkal is.