A szokások változása, formálódása jól megfigyelhető a május 1-je kapcsán, mert az, mint a munka ünnepe, jelenlegi formájában a múlt rendszerben vált ünnepnappá, de nem olyan régóta az egyház is ünnepel ezen a napon. A paraszti kultúrában pedig a tavaszi időszak a megújuláshoz, kivirágzáshoz kötődött.
- Május 1-je hagyományosan az egyházi ünnepkörben Jakab és Fülöp apostolok napja. Csatlakozott hozzájuk egy Valburga nevű szűzlány is, akiről a rossz nyelvek nem akarták elhinni, hogy tiszta maradt, de ma már Szent Valburgaként tisztelik, főleg germán nyelvterületen. Azért, hogy tisztaságát bizonyítsa, leszúrta a vándorbotját a földre, ami május 1-jére kizöldellt és kivirágzott. Ez az egyik eredeztetése a májusfáknak – nyilatkozta korábban szerkesztőségünknek Bodnár Mónika etnográfus, a Herman Ottó Múzeum nyugalmazott néprajzos muzeológusa. – Olyan magyarázat is létezik ugyanerre a történetre, hogy amikor ezek a hittérítők megjelentek valahol, akkor egy rosszakarójuk megjelölte azt a házat zöld gallyal, ahol tartózkodtak. Viszont, mire a katonák jöttek, hogy elvigyék őket, addigra egy angyal minden ház elé zöld ágat tett – fűzte hozzá.
Ősi germán és egyházi ünnep
Megtudtuk azt is, hogy idekapcsolható a szintén április 30-ról május 1-jére virradó éjjel tartott Walpurgis-éj nevezetű boszorkányszombatnak kikiáltott pogány germán ünnep is, amikor az ördögökkel találkoztak a boszorkányok. Német, illetve skandináv nyelvterületen a mai napig megtartják jelmezes felvonulások, fesztiválok keretében.
- A katolikus egyház a 20. században alkalmazkodott a kialakult munka ünnepéhez és erre a napra tette munkás Szent Józsefnek, az ácsnak, Jézus Krisztus nevelőapjának ünnepét, aki kétkezi munkával kereste a kenyerét. Több templomot szenteltek az ő tiszteletére – hívta fel a figyelmet a néprajzkutató.
Személyes és közösségi májusfák
Elmondta, a májusfa állítás az egyik legjellemzőbb május 1-jéhez kötő népszokás, ami az Észak-magyarországi régióban a mai napig fennmaradt. Egyrészt az udvarlás jeleként tűnik föl, ugyanakkor közösségi funkciója is előfordul.
- A májusfa lehet egy egész fa, akár legallyazva, vagy csak egy zöld ág. A mi régiónkban azonban nem szokták legallyazni, hanem inkább teljes fát állítanak. Az eladósorban lévő lányok számára készített májusfák mellett, léteznek közösségi májusfák is. Feljegyezték például, hogy Miskolcon egy mészáros, a mészárszékére betérő asszonyoknak állított fát. Napjaink közösségi májusfái települések főterén, templomokban, iskolákban, művelődési házakban és különböző intézmények mellett tűnnek fel. Manapság előfordul az is, hogy kislányok kapnak májusfát az édesapjuktól, a hölgyek pedig udvarlójuktól májuskosarat – sorolta az etnográfus.
Hozzátette, a feldíszített májusfát jellemzően pünkösdkor bontják le, de néhány vidéken nem május 1-jére, hanem éppen pünkösdre készítik pünkösdfa néven.
Májuskosár, mint jegyajándék
- A májuskosár, mint szerelmi, vagy jegyajándék sokkal újabb kori jelenség, ami már a polgárosodással alakult ki jellemzően szintén vidékünkön. A díszítése és a benne elhelyezett virágok színe, vagy apró ajándékok is meghatározhatják, hogy mit akar vele üzenni az ajándékozó. A tiszta fehér azt jelenti, hogy komolyak az udvarló szándékai és szeretné majd felségül venni szíve választottját – részletezte Bodnár Mónika.
