A fizetési könnyítés kizárólag az adóhatóságnál nyilvántartott (bevallott vagy jogerős határozattal megállapított) kötelezettségre engedélyezhető, jövőben megfizetendő adóra nem. A fizetési könnyítés engedélyezése nem „jár” automatikusan, az adóhatóság mérlegelési jogkörében a törvényi feltételek fennállása alapján dönt.
A törvény e jogintézmény alkalmazásához feltételeket határoz meg, melyeknek együttesen kell teljesülniük. Tényleges fizetési nehézségnek kell fennállnia, mely átmeneti jellegű, valamint ezen állapot kialakulása ne legyen az adózónak felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járjon el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Magánszemélyek esetében a felróhatóságtól el lehet tekinteni, ha az adózó igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.
A fizetési könnyítési eljárás az adózó vagy meghatalmazottja kérelmére indul, melyet a magánszemély állandó lakóhelye szerinti, vagy gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet székhelye szerint illetékes Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál lehet benyújtani. A kérelem illetékköteles, melyet az eljárás kezdeményezésekor az adóhatóság illetékbevételi számlájára kell megfizetni. Az eljárási illetéket a bankszámlanyitásra kötelezett adózók csak átutalással, a számlanyitásra nem kötelezett adózók pedig postai úton, illetőleg átutalással egyaránt rendezhetik.
Az első fokú államigazgatási eljárás illetéke 2200 Ft. Egy beadványban több adózó által előterjesztett kérelem esetén az illetéket valamennyi kérelmezőnek külön-külön kell megfizetnie.
Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adózó a kérelmet nem a hatáskörrel rendelkező hatósághoz nyújtja be, ha az a kérelmet elutasítja, valamint ha a kérelmező az első fokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja. Ha ugyanabban az ügyben új eljárás indul, az illetéket ismételten meg kell fizetni. Ha az eljárási illetéket nem vagy nem a teljes összegben fizetik meg, az adóhatóság a hiányzó illeték és mulasztási bírság összegét határozattal közli. Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki. Annak a természetes személy adózónak, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget nem képes viselni, kérésére költségmentesség engedélyezhető.
A törvény e jogintézmény alkalmazásához feltételeket határoz meg, melyeknek együttesen kell teljesülniük. Tényleges fizetési nehézségnek kell fennállnia, mely átmeneti jellegű, valamint ezen állapot kialakulása ne legyen az adózónak felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járjon el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Magánszemélyek esetében a felróhatóságtól el lehet tekinteni, ha az adózó igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.
A fizetési könnyítési eljárás az adózó vagy meghatalmazottja kérelmére indul, melyet a magánszemély állandó lakóhelye szerinti, vagy gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet székhelye szerint illetékes Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál lehet benyújtani. A kérelem illetékköteles, melyet az eljárás kezdeményezésekor az adóhatóság illetékbevételi számlájára kell megfizetni. Az eljárási illetéket a bankszámlanyitásra kötelezett adózók csak átutalással, a számlanyitásra nem kötelezett adózók pedig postai úton, illetőleg átutalással egyaránt rendezhetik.
Az első fokú államigazgatási eljárás illetéke 2200 Ft. Egy beadványban több adózó által előterjesztett kérelem esetén az illetéket valamennyi kérelmezőnek külön-külön kell megfizetnie.
Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adózó a kérelmet nem a hatáskörrel rendelkező hatósághoz nyújtja be, ha az a kérelmet elutasítja, valamint ha a kérelmező az első fokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja. Ha ugyanabban az ügyben új eljárás indul, az illetéket ismételten meg kell fizetni. Ha az eljárási illetéket nem vagy nem a teljes összegben fizetik meg, az adóhatóság a hiányzó illeték és mulasztási bírság összegét határozattal közli. Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki. Annak a természetes személy adózónak, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget nem képes viselni, kérésére költségmentesség engedélyezhető.