Magyarország történetében mindig is kiemelkedő jelentősége volt a külföldi támogatások és tapasztalatok hasznosításának. Országunk fejlődése elképzelhetetlen lett volna a magyarok által más országokban megszerzett tudás, és a Magyarországra érkező külföldi források nélkül. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával frissen megjelent Rubicon történelmi magazin összevont februári-márciusi száma nagynevű és a tudományos életben is elismert szerzők írásain keresztül mutatja be a modernizáció és a felzárkózás különböző kísérleteit Magyarországon és a világban, a jelenben és a múltban.
A reform, a modernizáció és a felzárkózás nem csak a XXI. század új Magyarországán csengenek ismerősen. Magyarország egész történelme ezek jegyében telt, politikusainkat mindig a fejlődés és fejlesztés vágya hajtotta. Büszkék lehetünk rá, hogy országunk számára mindig különleges jelentősége volt a fejlett országokkal való jó kapcsolatoknak, a tőlük való tanulásnak, a követendő példák meghonosításának. A reform, a felzárkózás és a modernizáció lehetőségeiről és eszközeiről minden korban viták folytak, hiszen az államférfiak eltérő világlátásából más-más utak és megoldások következtek. Azonban nemzetünk nagyjai, bármilyen politikai eszmékben hittek is, egyben minden korszakban egyetértettek: a közös cél mindannyiuk számára Magyarország felemelkedése volt. Ennek szellemében hozták döntéseiket, alakították az ország társadalmi és gazdasági viszonyait.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával megjelent Rubicon történelmi magazin 2008. február-márciusi összevont száma arra a fontos feladatra vállalkozik, hogy köztiszteletben álló, tudományosan elismert szerzők segítségével feldolgozza a magyar és világtörténelem kiemelkedő reformkorszakait, modernizációs törekvéseit. Ennek jegyében írt Gergely András a reformkori nemesség elképzeléseiről, Romsics Ignác a magyar gazdaság XX. századi teljesítményéről, Katus László a dualizmus gépiparának fejlődéséről, Ormos Mária pedig a bethleni stabilizációról. De nem maradt ki a folyóiratból az állampárti időszak gazdaságának elemzése (Honvári János és Varga Zsuzsanna tollából), míg a rendszerváltás reformtörekvéseit Vigvári András mutatja be. Az áttekintést Szakály Sándor hozzászólása színesíti az emigráció kérdéséhez. A világtörténelmi tapasztalatok megértését Rab Virág, Kaposi Zoltán, Romsics Ignác, valamint Stephen Kelly és Paul Rouse írásai segítik, napjaink európai felzárkózásának buktatóit pedig Győrffy Dóra és Romsics Gergely cikkéből ismerhetjük meg.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a Magyarország fejlesztését és modernizációját segítő európai uniós források elosztását felügyelő szervezet azért támogatta a Rubicon 2008. február-márciusi számának megjelenését, mert annak témája és az Ügynökség munkája igen közel áll egymáshoz. Az NFÜ meg van győződve róla, hogy az Új Magyarország megteremtéséhez a külföldi tapasztalatok és támogatás mellett a múlt tapasztalatainak felhasználása is elengedhetetlen.
A reform, a modernizáció és a felzárkózás nem csak a XXI. század új Magyarországán csengenek ismerősen. Magyarország egész történelme ezek jegyében telt, politikusainkat mindig a fejlődés és fejlesztés vágya hajtotta. Büszkék lehetünk rá, hogy országunk számára mindig különleges jelentősége volt a fejlett országokkal való jó kapcsolatoknak, a tőlük való tanulásnak, a követendő példák meghonosításának. A reform, a felzárkózás és a modernizáció lehetőségeiről és eszközeiről minden korban viták folytak, hiszen az államférfiak eltérő világlátásából más-más utak és megoldások következtek. Azonban nemzetünk nagyjai, bármilyen politikai eszmékben hittek is, egyben minden korszakban egyetértettek: a közös cél mindannyiuk számára Magyarország felemelkedése volt. Ennek szellemében hozták döntéseiket, alakították az ország társadalmi és gazdasági viszonyait.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával megjelent Rubicon történelmi magazin 2008. február-márciusi összevont száma arra a fontos feladatra vállalkozik, hogy köztiszteletben álló, tudományosan elismert szerzők segítségével feldolgozza a magyar és világtörténelem kiemelkedő reformkorszakait, modernizációs törekvéseit. Ennek jegyében írt Gergely András a reformkori nemesség elképzeléseiről, Romsics Ignác a magyar gazdaság XX. századi teljesítményéről, Katus László a dualizmus gépiparának fejlődéséről, Ormos Mária pedig a bethleni stabilizációról. De nem maradt ki a folyóiratból az állampárti időszak gazdaságának elemzése (Honvári János és Varga Zsuzsanna tollából), míg a rendszerváltás reformtörekvéseit Vigvári András mutatja be. Az áttekintést Szakály Sándor hozzászólása színesíti az emigráció kérdéséhez. A világtörténelmi tapasztalatok megértését Rab Virág, Kaposi Zoltán, Romsics Ignác, valamint Stephen Kelly és Paul Rouse írásai segítik, napjaink európai felzárkózásának buktatóit pedig Győrffy Dóra és Romsics Gergely cikkéből ismerhetjük meg.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a Magyarország fejlesztését és modernizációját segítő európai uniós források elosztását felügyelő szervezet azért támogatta a Rubicon 2008. február-márciusi számának megjelenését, mert annak témája és az Ügynökség munkája igen közel áll egymáshoz. Az NFÜ meg van győződve róla, hogy az Új Magyarország megteremtéséhez a külföldi tapasztalatok és támogatás mellett a múlt tapasztalatainak felhasználása is elengedhetetlen.