Ugrás a tartalomra

Miért drágul újra a földgáz, és mit jelent ez a befektetőknek?

Létrehozva
Drágul a földgáz, ennek pedig több oka is van. Ilyen az európai gáztárolók alacsonyabb töltöttsége, a nyakunkon lévő fűtési szezon, az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz ellátásának bizonytalansága, valamint a napjainkban szinte megszokottá vált geopolitikai feszültségek. A drágulás azonban nem jelent automatikusan befektetési lehetőséget, hiszen a földgázpiac jelentős kockázatokat hordoz.
Kép
tankolas_benzin.jpeg

Ahhoz, hogy tisztán lássunk a földgáz árával kapcsolatban, muszáj megismerni az európai TTF és az amerikai Henry Hub közötti különbséget. A TTF az európai földgázpiac meghatározó referenciaára, amelyet a kontinens készletszintje, LNG-importja és ellátási helyzete alakít, míg a Henry Hub az Egyesült Államok irányadó gáztőzsdei ára, amelyre főként az ottani kitermelés, készletek, időjárás, belföldi kereslet és export hat. Emiatt az európai drágulásból nem következik automatikusan az amerikai árfolyam azonos mértékű emelkedése.

Hogyan és miért változnak jelenleg az európai árak?

„Közeleg a tél” – ismerjük a mondást a Trónok harca című sorozatból, de ez a fenyegetés a földgáz ára kapcsán is sűrűn előkerül. Ha óvatosabban akarjuk kifejezni, jön a fűtési szezon, amikor megemelkedhet a földgáz iránti kereslet, főleg hogy Európában a megszokottnál alacsonyabb a gáztárolók töltöttsége. A szeptemberi hírek szerint ez most 70 százalék körül mozog, míg az előző öt év azonos időszakának átlaga 85 százalékos volt.

Ugyancsak kihatnak az árakra a cseppfolyósított földgáz szállításának veszélyei, amelyeket a geopolitikai konfliktusok, azaz a háborúk, valamint az útvonalbiztonsági problémák okoznak. Az alacsonyabb európai készletszint ráadásul fokozhatja az Európa és Ázsia közötti versenyt a szállítmányokért. Attól függően, mennyire lesz hideg telünk, ez a feszültség tovább nőhet, az extrém fűtési keresletre érzékenyebben reagálhat a piac. A földgázpiac történeti és hosszabb távú összefüggéseit az XTB földgázpiaci elemzés is bemutatja.

Mi a helyzet az USA-ban?

Már említettük a TTF és a Henry Hub különbözőségeit, ebből pedig az is következik, hogy az Egyesült Államokban nem ugyanez a helyzet. Az USA készletei meghaladják a sokéves átlagot, miközben a kitermelés is növekszik, ezért az árnyomás mérsékeltebb lehet, mint Európában. A helyzet azonban itt is változhat az időjárás, a belföldi kereslet és a növekvő LNG-export függvényében.

Mit jelent a drágulás a befektetőknek?

Itt jön az a rész, amikor érdemes egy kicsit lassítani, óvatosabban állni a témához. Mert a földgáz drágulása első pillantásra kedvezőnek tűnhet az ágazat bizonyos vállalatai számára, de a gázár és a részvényárfolyam között nincs automatikus kapcsolat. A döntésnél ezért a vállalat működését, költségeit és pénzügyi helyzetét is külön kell vizsgálni. A pénzügyi eszközök múltbeli teljesítménye nem garantál hasonló jövőbeli hozamot.

Az XTB és más befektetési platformok földgázhoz kapcsolódó CFD-termékeket is kínálhatnak. Ezekben a veszteségkockázat magas. A CFD nem jelent fizikai gáztulajdont, ilyenkor a kereskedő az árfolyam változására köt ügyletet. A CFD tőkeáttételes eszköz: a tőkeáttétel a kedvező és a kedvezőtlen ármozgások pénzügyi hatását egyaránt felerősíti, ezért rövid idő alatt jelentős veszteség keletkezhet. A kereskedés nem megfelelő minden befektető számára: a döntésnél az egyéni befektetési célokat, a tapasztalatot, a pénzügyi helyzetet és a kockázattűrő képességet is mérlegelni kell.

Fontos tudni: a CFD összetett eszköz, és a tőkeáttétel miatt a hirtelen veszteség jelentős kockázatával jár. Ennél a szolgáltatónál a lakossági befektetői számlák 77%-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontolja meg, hogy érti-e a CFD-k működését és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát.