Az oktatási és kulturális tárca vezetője előadásában hangsúlyozta: egy olyan programról kéri ki a résztvevők véleményét, amelynek egyeztetése szakmai szervezetekkel, szakemberekkel jelenleg is tart. Miskolc ennek a munkának az első vidéki állomása. Mint elhangzott, a program a magyar közoktatás minőségét, színvonalának emelését helyezi a középpontba. Olyan szakmailag megalapozott és financiálisan alátámasztott feladatokat, célokat tartalmaz, amelyek átfogják a magyar közoktatást. A program évente 130-140 milliárdnyi pluszforrást helyez a közoktatásba. Ennek kétharmada európai uniós forrás, egyharmada pedig „a magyar költségvetés bővülő lehetőségeiből táplálkozik” – fejtette ki a tárcavezető.
A részletekről szólva Hiller István elmondta: a projekt az oktatás minden részét átfogja, a kezdetektől a legfelsőbb tanulmányokig, a tehetséggondozásig, illetve a pedagógusok munkájáig. Öt pillérre bontható: első körben a korai fejlesztés megerősítését tűzi ki célul, második állomása az esélyegyenlőség megteremtése, harmadik fő eleme a tehetséggondozás. Ugyanígy foglalkozik a közoktatás tartalmi fejlesztésével, és kitér az elmúlt időszakban leértékelődött tanári, pedagógus pálya presztízsének kérdésére, vonzóbbá tételére is. A legkisebbeket érintő, a bölcsődékkel és óvodákkal foglalkozó programelem kapcsán a miniszter megjegyezte: a magyar óvópedagógusok és védőnők Európa- és világszerte elismert szakemberek. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy minél korábban kerül az oktatás rendszerébe egy gyermek, annál nagyobb az esélye, hogy jó képzettsége lesz, és könnyebben állja majd meg a helyét a munka világában. Ez elsősorban infrastrukturális fejlesztést igényel, illetve a védőnői és óvópedagógusi hálózat megerősítését. Ezért 2009-től kezdődően 300 munkatárssal és évi 350 millió forinttal fejlesztik a védőnői hálózatot. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába íratását az első alkalommal 20 ezer forinttal támogatják, amihez félévente még 10 ezer forint járul, ha a kicsi részt vesz a foglalkozások legalább 75 százalékán – fűzte hozzá. A program második pillérével kapcsolatban elhangzott: a deszegregáció problémája az Észak-magyarországi régióban kiemelt feladat és égető kérdés. Minden intézményfenntartónak esélyegyenlőségi programot kell kidolgoznia. A program megvalósításához minden segítséget megad az oktatási tárca - ennek hiányában azonban a későbbiekben senki nem juthat pályázati forráshoz. Hiller István arról is szólt: miniszterként kiáll a magyar pedagógusok mellett, ugyanakkor látni kell a tényleges gondokat, és keresni kell a megoldást. Mint mondta, sok tanár túl gyorsan akar kis tudósokat képezni, ezzel szemben több időt, teret és módszert kellene biztosítani a megszerzett tudás leülepedéséhez. A pedagógusbérek kapcsán közölte: a tervek szerint a pályakezdők főiskolai képesítéssel 25 ezer, egyetemi végzettséggel 40 ezer forintos pótlékkal számolhatnak, hárommilliárd forint fölé emelkedik a minőségi bérpótlék, és – intézménymérettől függően – 20-40 ezer forintos plusz juttatással számolhatnak a vezetők. A minisztérium tájékoztatása szerint az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program társadalmi egyeztetése csütörtökön Szolnokon folytatódik, majd a vitasorozat következő állomásai Szombathely, Veszprém, Szekszárd, Szeged és Székesfehérvár lesznek. A záró társadalmi és szakmai vitát április 5-én, Budapesten tartják.
A részletekről szólva Hiller István elmondta: a projekt az oktatás minden részét átfogja, a kezdetektől a legfelsőbb tanulmányokig, a tehetséggondozásig, illetve a pedagógusok munkájáig. Öt pillérre bontható: első körben a korai fejlesztés megerősítését tűzi ki célul, második állomása az esélyegyenlőség megteremtése, harmadik fő eleme a tehetséggondozás. Ugyanígy foglalkozik a közoktatás tartalmi fejlesztésével, és kitér az elmúlt időszakban leértékelődött tanári, pedagógus pálya presztízsének kérdésére, vonzóbbá tételére is. A legkisebbeket érintő, a bölcsődékkel és óvodákkal foglalkozó programelem kapcsán a miniszter megjegyezte: a magyar óvópedagógusok és védőnők Európa- és világszerte elismert szakemberek. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy minél korábban kerül az oktatás rendszerébe egy gyermek, annál nagyobb az esélye, hogy jó képzettsége lesz, és könnyebben állja majd meg a helyét a munka világában. Ez elsősorban infrastrukturális fejlesztést igényel, illetve a védőnői és óvópedagógusi hálózat megerősítését. Ezért 2009-től kezdődően 300 munkatárssal és évi 350 millió forinttal fejlesztik a védőnői hálózatot. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába íratását az első alkalommal 20 ezer forinttal támogatják, amihez félévente még 10 ezer forint járul, ha a kicsi részt vesz a foglalkozások legalább 75 százalékán – fűzte hozzá. A program második pillérével kapcsolatban elhangzott: a deszegregáció problémája az Észak-magyarországi régióban kiemelt feladat és égető kérdés. Minden intézményfenntartónak esélyegyenlőségi programot kell kidolgoznia. A program megvalósításához minden segítséget megad az oktatási tárca - ennek hiányában azonban a későbbiekben senki nem juthat pályázati forráshoz. Hiller István arról is szólt: miniszterként kiáll a magyar pedagógusok mellett, ugyanakkor látni kell a tényleges gondokat, és keresni kell a megoldást. Mint mondta, sok tanár túl gyorsan akar kis tudósokat képezni, ezzel szemben több időt, teret és módszert kellene biztosítani a megszerzett tudás leülepedéséhez. A pedagógusbérek kapcsán közölte: a tervek szerint a pályakezdők főiskolai képesítéssel 25 ezer, egyetemi végzettséggel 40 ezer forintos pótlékkal számolhatnak, hárommilliárd forint fölé emelkedik a minőségi bérpótlék, és – intézménymérettől függően – 20-40 ezer forintos plusz juttatással számolhatnak a vezetők. A minisztérium tájékoztatása szerint az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek program társadalmi egyeztetése csütörtökön Szolnokon folytatódik, majd a vitasorozat következő állomásai Szombathely, Veszprém, Szekszárd, Szeged és Székesfehérvár lesznek. A záró társadalmi és szakmai vitát április 5-én, Budapesten tartják.