Ózdon hétfő délután kirabolt egy 17 éves fiatalembert három 14 éves fiú, estére elfogták őket a rendőrök. Mint a rendőrségi eljárás során kiderült a rablást ad-hoc jelleggel követte el a három ózdi fiatalkorú. A 17 éves sértett barátjával együtt március 10-én egy helyi focipályán ment keresztül a délutáni órákban, ahol hat fiú futballozott. Ekkor hárman odamentek hozzá, s közben felszólították, hogy adja át pénzét és egyéb értékeit. Az elkövetők egyike fenyegetőzött, míg a másik kettő jelenlétével támasztotta alá, hogy a kilátásba helyezett verés realizálódhat. A három rabló összesen 200 forintot, egy mobiltelefont és egy márkás baseball sapkát vett el a sértettől. Ezek után az egyik 14 éves fiú többször megrúgta az áldozatát, s csak ezek után engedték elmenni a tőlük három évvel idősebb sértetett és annak barátját.
Az esti órákban a sértett az egyik ózdi bevásárlóközpontban felismerte támadóit, majd azonnal értesítette a rendőrséget. Így sikerült előállítani az Ózdi Rendőrkapitányságon a három 14 éves elkövetőt, akik elismerték tettüket, s a rabolt értékeket is megtalálták náluk a rendőrök. Az Ózdi Rendőrkapitányság csoportosan elkövetett rablás miatt indított eljárást az ügyben.
A csoportos elkövetés a rablásnál is minősítő körülmény. Nem szükségszerű, hogy a rablásban résztvevők mindegyike bántalmazza, vagy fenyegesse az áldozatot. Elegendő, ha egyikük fenyegető magatartásával biztosítja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye. A passzív jelenlévő is részt vesz a rablásban, ha társaival akár hallgatólagosan is megegyezett abban, hogy segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez, „bátorító jelenlét”.
A közbiztonságot leginkább érzékenyen érintő bűncselekmény, aminek során erőszakkal avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával vesznek el értéket a tulajdonosától. Akkor is megvalósul a rablás, ha néhányan összeállnak, és arra szólítanak fel valakit, hogy száz, kettőszáz forintot adjon át nekik. Mivel csoportosan teszik, és fenyegetőznek, a megszólított jogosan gondol arra, hogy ha nem ad, akkor bántalmazzák. Ebben a helyzetben pszichikai erőszak létrejötte állapítható meg, és bár tényleges fizikai cselekményt nem alkalmaztak, esetleg fenyegető szavak sem hangzottak el, mégis megállapítható, hogy rablás történt.
Btk. 321. §
(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) jelentős értékre,
c) bűnszövetségben vagy csoportosan
d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el.
Az esti órákban a sértett az egyik ózdi bevásárlóközpontban felismerte támadóit, majd azonnal értesítette a rendőrséget. Így sikerült előállítani az Ózdi Rendőrkapitányságon a három 14 éves elkövetőt, akik elismerték tettüket, s a rabolt értékeket is megtalálták náluk a rendőrök. Az Ózdi Rendőrkapitányság csoportosan elkövetett rablás miatt indított eljárást az ügyben.
A csoportos elkövetés a rablásnál is minősítő körülmény. Nem szükségszerű, hogy a rablásban résztvevők mindegyike bántalmazza, vagy fenyegesse az áldozatot. Elegendő, ha egyikük fenyegető magatartásával biztosítja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye. A passzív jelenlévő is részt vesz a rablásban, ha társaival akár hallgatólagosan is megegyezett abban, hogy segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez, „bátorító jelenlét”.
A közbiztonságot leginkább érzékenyen érintő bűncselekmény, aminek során erőszakkal avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával vesznek el értéket a tulajdonosától. Akkor is megvalósul a rablás, ha néhányan összeállnak, és arra szólítanak fel valakit, hogy száz, kettőszáz forintot adjon át nekik. Mivel csoportosan teszik, és fenyegetőznek, a megszólított jogosan gondol arra, hogy ha nem ad, akkor bántalmazzák. Ebben a helyzetben pszichikai erőszak létrejötte állapítható meg, és bár tényleges fizikai cselekményt nem alkalmaztak, esetleg fenyegető szavak sem hangzottak el, mégis megállapítható, hogy rablás történt.
Btk. 321. §
(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el
mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) jelentős értékre,
c) bűnszövetségben vagy csoportosan
d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el.