A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 11-én vasárnap ünnepelte a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. Az ünnephez néphagyományok is kapcsolódnak, ezeket néhány faluban mind a mai napig ápolják.
Pünkösd a görög pentekoszté szóból ered, a jelentése is ötven, ami arra utal, hogy ezt az ünnepet húsvét után az 50. napon tartják. A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét, és a keresztény egyház születését ünnepeljük, mert ekkor kezdtek tömegesen megtérni. Mindezek ellenére ma már az emberek többsége nem is tudja, mit ünneplünk ekkor, sokak számára ez a nap csak a kikapcsolódást, pihenést jelképezi.
Pünkösd a rendszerváltozás után piros betűs ünnep lett és e jeles naphoz számos népszokás is kötődik. Ezeket néhány fauban még ma is ápolják. A szokások egy része a kereszténységet megelőző időből származik, ilyen például a pünkösdi királyválasztás, a 18. század elején a huszárezredekben választottak először pünkösdi királyt, ezt a címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek nyertese érdemelte ki. A király egy évig különböző jogokat szerzett: minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt és mindenhol ingyen ihatott. A pünkösdi királyválasztás sajnos mára már teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság.
T. I.
Pünkösd a görög pentekoszté szóból ered, a jelentése is ötven, ami arra utal, hogy ezt az ünnepet húsvét után az 50. napon tartják. A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét, és a keresztény egyház születését ünnepeljük, mert ekkor kezdtek tömegesen megtérni. Mindezek ellenére ma már az emberek többsége nem is tudja, mit ünneplünk ekkor, sokak számára ez a nap csak a kikapcsolódást, pihenést jelképezi.
Pünkösd a rendszerváltozás után piros betűs ünnep lett és e jeles naphoz számos népszokás is kötődik. Ezeket néhány fauban még ma is ápolják. A szokások egy része a kereszténységet megelőző időből származik, ilyen például a pünkösdi királyválasztás, a 18. század elején a huszárezredekben választottak először pünkösdi királyt, ezt a címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek nyertese érdemelte ki. A király egy évig különböző jogokat szerzett: minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt és mindenhol ingyen ihatott. A pünkösdi királyválasztás sajnos mára már teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság.
T. I.