A Bajnai-csomagban tételesen nem szerepel, mennyit kell elvonni a jövőben a vasúttól. Az mindenesetre tény, hogy „ma minden magyar állampolgár évi húszezer forintot tesz be a közös kasszába annak érdekében, hogy működhessen a MÁV. Ez nagy összeg, ettől el kell mozdulni" – közölte Hónig Péter. Az új közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter elmondta azt is, hogy a héten tárgyalt a MÁV vezérkarával ebben a kérdésben. A miniszter jelenleg ajánlatot vár a vasúttársaságtól arra vonatkozóan, mekkora összeg szükséges ahhoz, hogy az általuk elérni kívánt színvonalon biztosítani tudják a társaság működését.
Hónig Péter utalt arra, hogy tapasztalatai szerint sok olyan változtatást is meg kell tenni a MÁV-nál, amihez nincs szükség pénzre. Példaként említette, hogy a működés költséghatékonyabbá tételét, a jelenleginél nagyobb tisztaságot és biztonságot, jobb vezetési kultúrát és nagyobb odafigyelést vár el a cégtől. Komoly személycseréket nem tervez a menedzsmentben. "Ez idő- és költségigényes folyamat lenne" – tette hozzá. Újabb nagyszabású stratégia kialakításának sem látja értelmét, szerinte egyelőre a napi szintű működés jobbá tételére kellene koncentrálni.
Hónig Péter a részleteket tekintve hasonlóan szűkszavú volt az utazási kedvezmények tervezett szigorításának kérdésében is. Annyit mindenesetre megjegyzett, hogy jelenleg túl magas a kedvezményezettek száma - a MÁV esetében az utasok hatvan százaléka tartozik ebbe a körbe -, azaz olyanok is részesülnek támogatásban, akiknek erre valójában nincs szükségük. Ezen szerinte változtatni kell: a cél, hogy a kedvezményezetti rendszer valóban rászorultsági elven működjön. További problémaként említette, hogy jelenleg nem lehet tudni, hányan használják ingyen a MÁV-ot a különböző kedvezményeknek köszönhetően. A miniszter szerint a kedvezmények szűkítésével kapcsolatban még kezdeti szakaszban vannak a tárgyalások, ezért konkrétumokat nem kívánt közölni. Így azt sem árulta el, mikortól léphetnek majd életbe a változások.
Hónig Péter a MÁV magas jegyáraival kapcsolatos újságírói felvetésre úgy reagált, hogy ő az árpolitikával nem kíván foglalkozni. „Nagyon jól fizetett vezetői vannak a vasútnak, akik majd kitalálják, hogyan lehet a bevételt növelni. Nekik kell választ adni ezekre a kérdésekre” – magyarázta.
Hónig Péter utalt arra, hogy tapasztalatai szerint sok olyan változtatást is meg kell tenni a MÁV-nál, amihez nincs szükség pénzre. Példaként említette, hogy a működés költséghatékonyabbá tételét, a jelenleginél nagyobb tisztaságot és biztonságot, jobb vezetési kultúrát és nagyobb odafigyelést vár el a cégtől. Komoly személycseréket nem tervez a menedzsmentben. "Ez idő- és költségigényes folyamat lenne" – tette hozzá. Újabb nagyszabású stratégia kialakításának sem látja értelmét, szerinte egyelőre a napi szintű működés jobbá tételére kellene koncentrálni.
Hónig Péter a részleteket tekintve hasonlóan szűkszavú volt az utazási kedvezmények tervezett szigorításának kérdésében is. Annyit mindenesetre megjegyzett, hogy jelenleg túl magas a kedvezményezettek száma - a MÁV esetében az utasok hatvan százaléka tartozik ebbe a körbe -, azaz olyanok is részesülnek támogatásban, akiknek erre valójában nincs szükségük. Ezen szerinte változtatni kell: a cél, hogy a kedvezményezetti rendszer valóban rászorultsági elven működjön. További problémaként említette, hogy jelenleg nem lehet tudni, hányan használják ingyen a MÁV-ot a különböző kedvezményeknek köszönhetően. A miniszter szerint a kedvezmények szűkítésével kapcsolatban még kezdeti szakaszban vannak a tárgyalások, ezért konkrétumokat nem kívánt közölni. Így azt sem árulta el, mikortól léphetnek majd életbe a változások.
Hónig Péter a MÁV magas jegyáraival kapcsolatos újságírói felvetésre úgy reagált, hogy ő az árpolitikával nem kíván foglalkozni. „Nagyon jól fizetett vezetői vannak a vasútnak, akik majd kitalálják, hogyan lehet a bevételt növelni. Nekik kell választ adni ezekre a kérdésekre” – magyarázta.