Ugrás a tartalomra

Nyolcmillióan választanak nyolc közül

Létrehozva
Holnap (vasárnap) tartják Magyarországon a második uniós parlamenti választást: reggel hattól este hétig mintegy nyolcmillió választópolgár szavazhat a nyolc pártlista valamelyikére. A voksolók meggyőzése ma már tilos, kampánycsend van. Az első eredmények a szavazás napján este tíz óra utánra várhatók. Akkor derül ki, hogy az Európai Parlament 736 képviselője közül ki lesz az a 22 magyar, aki ötéves ciklusra mandátumot nyer Brüsszelben.
Mára virradóra kampánycsend lépett életbe, így a választói akaratot már nem befolyásolhatják a pártok a holnapi európai parlamenti (EP) választások előtt. Vasárnap reggel hat órától este hétig adhatják le szavazatukat a jogosultak a lakóhelyük szerinti szavazókörzetben. Ez idő alatt 8 millió 73 ezer magyar választópolgárt várnak az urnákhoz, és az EU-tagállamok 5580 Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgára is voksolhat – mondta el az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. Rytkó Emília közölte azt is, hogy az ország 3174 településének 11 000 szavazókörében, valamint 95 nagykövetségen és főkonzulátuson lehet leadni a voksokat. Szavazni csak személyesen lehet, a titkos szavazás feltételei biztosítottak. Az urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem hazaszállítják, és a voksokat az Országos Választási Bizottság (OVB) számlálja össze. A külképviseleti sza­vazás sajátossága, hogy az „igazi” névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazóla­pok is készültek, a szavazólap képét pedig elektronikus úton küldik ki.

A szavazáshoz szükséges a személy azonosításra alkalmas, érvényes okmány. Ez lehet személyazonosító igazolvány vagy a kártya típusú jogosítvány. A lakcímet tartalmazó személyi igazolványon kívül minden okmány mellett a lakcímet igazoló kártyát is be kell mutatni. A szavazólapon a listát állító jelölőszervezetek közül – ezekből nyolcat talál a választópolgár az íven – egyre lehet egy „X”, vagy „+” jellel szavazni. A szavazólap akkor érvényes, ha csak egy jelölő szervezet mellett szerepel a két jel valamelyike. A szavazat érvényességéhez az is kell, hogy a hivatalos szavazólap le legyen pecsételve. Ha valaki elrontja a szavazólap kitöltését, akkor azt a szavazatszámláló bizottság bevonja, és egyszer ad új lapot.

A mintegy fél méter hosszú szavazóíveket többféle biztonsági jellel is védik, így mikroírással és uv-alnyomattal. Az Állami Nyomdában szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki a több mint 8,3 millió szavazólapot, melyhez 90 tonna papírra volt szükség. Egy szavazólap előállítása 12 forintba került. A választások tisztaságára több mint 21 000 pártdelegált figyel majd, illetve részt vehet a voksok megszámolásában és a szavazóköri eredmények megállapításában is.

Vasárnapra egyébként a heves zivatarok és szélvihar miatt narancs veszélyjelzés kiadása várható; ez politológusok szerint akár érdemben is befolyásolhatja a részvételt az európai parlamenti választáson. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az időjárás elsősorban a bizonytalan szavazókat befolyásolja; a biztos szavazók „ha esik, ha fúj”, mindenképpen elmennek voksolni. A szakértők abban egyetértenek, hogy a mostani választáson a „leglényegesebb kérdés” éppen a részvételi arány, ami az ötszázalékos bejutási küszöb körüli pártok számára sorsdöntő lehet.